A szuperhősöket rendező Russo testvérek szerint a moziba járás ma már elitista dolog

  • narancs.hu
  • 2022. július 18.

Mikrofilm

„Rohadt drága mulatság” – vallják a filmszínházakról az Amerika Kapitány- és a Bosszúállók-filmek rendezői.

Interjút adott a The Hollywood Reporternek Joe és Anthony Russo , napjaink egyik legsikeresebb rendezőpárosa. Karrierjüket olyan függetlenfilmekkel kezdték, mint a 2002-es Széftörők, majd televíziós sikerek (Az ítélet: család; Happy Endings – Fuss el véle!; Balfékek) után megkapták életük lehetőségét: ez volt a 2014-es Amerika Kapitány: A tél kapitánya. Mivel élni tudtak vele, a Marvel azonnal hozzájuk vágott még egy Amerika Kapitány-filmet (Polgárháború), majd ők rendezhették meg minden idők egyik leggrandiózusabb és legnagyobb bevételű mozipárosát, a Bosszúállók: Végjátékot és Végtelen háborút.

Alig találni a filmtörténelemben még egy olyan alkotót, aki ilyen eszméletlen bevételeket tudott elérni – talán csak James Cameron büszkélkedhet hasonló számokkal; egyedül neki sikerült ugyanis a bevételi listákon felülmúlnia a szuperhősöket. Cameron épp az Avatar folytatásán dolgozik, melyet természetesen a moziban tervez bemutatni – vele ellentétben Russóék azonban karrierjük csúcsán úgy döntöttek, hogy szakítanak a filmszínházakkal. Legalábbis részben.

A Pókembert alakító Tom Hollanddal elkészítették a poszttraumás stresszben és drogfüggőségben szenvedő exkatona sztoriját az Apple-nek (Cherry – Az elveszett ártatlanság). Szerződtek a Netflixszel is, amelynek a streamingplatform eddigi legdrágább filmjét, A szürke embert rendezték. Közben producerként olyan mozik elkészültét is segítik, mint az idei év egyik legnagyobb független sikere, a Minden, mindenhol, mindenkor.

Mint az interjúban elmondták, mentoruktól, Stephen Soderberhtől tanulták a filmkészítés „egyet neked, egyet nekik” filozófiáját, ennek megfelelően ugrálnak nagyszabású stúdiófilmek és kisebb, szívüknek kedves projektek között. A szürke ember elvileg utóbbi kategóriában tartozna, 200 milliós költségvetése miatt azonban büdzséje a szuperhősmozikkal egy ligában játszik. Nem csoda, hogy egyedül a Netflix volt hajlandó ennyi pénzt áldozni egy sztárokkal teli kémsztoriért (persze még azelőtt, hogy a cég bajba került volna csökkenő előfizetőszáma miatt). A streaminges debütálás előtt azonban Russóék ragaszkodtak hozzá, hogy a filmet rövid ideig a nagyvásznakon is vetítsék. „Ez egy nagy mozi. A moziknak készítettük. Így forgattuk, így terveztük és ami a technikát illeti, ezt támogatjuk. De szeretünk az új partnereinkkel dolgozni, van valami felvillanyozó, hogy egy ilyen típusú filmet a Netflixnek készítünk el. Ők máshogy gondolkodnak a közönség eléréséről” – nyilatkozta Anthony Russo, amihez a bátyja, Joe hozzátette: sokkal könnyebb együtt dolgozni velük, mint a hagyományos stúdiókkal.

Mint elmondták, nem csak az tetszik nekik, hogy a Netflix sokkal kevésbé szól bele az alkotásokba, de a streamingplatformok térnyerésével is egyetértenek: szerintük ez a fajta terjesztés öt év alatt több változatosságot hozott a filmiparban, mint Hollywood az elmúlt száz év alatt, ugyanis sokkal jobban odafigyelnek az egyes földrajzi régiókra és azok tehetségeire. „Persze végső soron mindent a pénz irányít – ez egy fontos mellékterméke az olyan cégeknek, mint a Netflix. Mi elég határozottan agnosztikusak vagyunk a bemutatás módjával kapcsolatban. A Tyler Rake: A kimenekítést 100 millióan látták a Netflixen, ami egy 2 milliárd dolláros bevételnek felelne meg moziterjesztés esetén” – magyarázták. A Russo testvérek szerint akkor járna mindenki jól, ha a Netflix egy 45 napos mozis ablak után mutatná be online a filmjeit. Ez kísértetiesen hasonlít ahhoz, ahogy a hagyományos stúdiók is átalakították terjesztésüket a koronavírus-járvány alatt. Russóék úgy látják, ez lesz a jövő, és lehet, hogy nem is tévednek: az egykor innovatívnak és különutasnak számító Netflix azzal, hogy korlátozza a jelszómegosztást és hamarosan bevezeti a reklámokat, egyre inkább olyanná válik, mint egy hagyományos tévécsatorna. 

Hollywoodot egyre több törésvonal szántja: van aki a mozik megmentőjét látja a Marvelben, míg mások mélyen megvetik a szuperhősfilmeket. Hasonlóan két pártra osztja az embereket a mozi vs streaming háború. Christopher Nolan és Tom Cruise továbbra is ragaszkodnak például a mozivászon szentségéhez, de egyre inkább kisebbségbe kerülnek. Scorsese-nek pedig közmondásosan elege van a Marvel-filmekből, a stramingplatformok kontentéhségét pedig emlékezetes esszében ítélte el. Közben viszont a Netflix után az Apple-lel is összeáll, ha épp ők adnak pénzt neki. Hasonló ellentmondásos álláspontot foglalnak el Russóék is, akik Marvel-filmjeikkel rengeteget tettek azért, hogy a mozik az elmúlt években bevételekhez jussanak, most azonban inkább a streamingekhez húz a szívük. Ennek ellenére továbbra is ragaszkodtak hozzá, hogy alkotásuk a nagyvásznon is látható legyen, legalább egy rövid ideig. Egykori munkaadójukkal, a Marvelt birtokló Disney-vel szemben azonban mára szkeptikusak: szerintük Bob Iger vezérigazgató távozása óta túl kockázatkerülővé váltak, ennek köszönhetően a következő 10 évben szinte csak olyan biztos sikereket mutatnak be, mint a Star Wars-folytatások vagy szuperhősmozik. Ezeket az emberek azonban szerintük egyre jobban unják, épp ezért tudott egy olyan film, mint a Top Gun: Maverick a meglepetés erejével hatni. A probléma Russoék szerint az, hogy a Netflix kezd épp olyanná válni, mint a Disney. Megvan a véleményük azonban arról is, akik a nagyvászon szentsége miatt támadja a streamingplatformokat: „Nem szabad elfelejtenünk, hogy a mozibajárás elitista dologgá vált. Rohadt drága mulatság. Szóval ez

a gondolat, amihez sokan annyira ragaszkodnak, hogy a filmszínház szent hely, egy nagy baromság. Aki ezt vallja, elutasítja azt az elgondolást, hogy mindenkit be kell engednünk a sátrunkba”

– magyarázták hozzátéve: a streamingelőfizetésekkel 40 történet válik elérhetővé egyetlen mozijegy árából, épp ezért egyáltalán nem értik azokat, akik a digitális terjesztés elterjedése miatt temetik a moziipart.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.