Film

Spenser az igazság nyomában

  • - kg -
  • 2020. április 26.

Mikrofilm

Spensernek nincs keresztneve, cserébe három hatalmas magánhekusi közhely (arany szív, kemény ököl, csalhatatlan erkölcsi iránytű) is társítható hozzá, meg az elmaradhatatlan bostoni környezet, melyet Parker változatos bőrszínű, etnikumú és nemi identitású alakokkal népesített be.

Miután Raymond Chandler 1959-ben meghalt, Robert B. Parker folytatta Philip Marlowe utolsó megkezdett esetét. Miután Robert B. Parker 2010-ben meghalt, Ace Atkins folytatta Parker leghíresebb teremtménye, Spenser eseteit. Spensernek nincs keresztneve, cserébe három hatalmas magánhekusi közhely (arany szív, kemény ököl, csalhatatlan erkölcsi iránytű) is társítható hozzá, meg az elmaradhatatlan bostoni környezet, melyet Parker változatos bőrszínű, etnikumú és nemi identitású alakokkal népesített be. Az addig világos, hogy az összeszokott színész–rendező páros, Mark Wahlberg és Peter Berg (kreatív együttműködésüknek ez már az ötödik gyümölcse) mit látott meg Spenser figurájában: egy derűs, ám egyszersmind erőszakos akcióvígjáték-sorozat lehetőségét. Kevésbé világos, hogy az induláshoz miért Atkinshoz, és miért nem Parker eredeti regényeihez fordultak, az meg még ennél is nagyobb rejtély, hogy miért nem hívtak valakit, akinek nem a szótárból kell kikeresnie a szellemességet. Berget úgy ismertük, mint a szegény ember Michael Bayét, ezt a szintet (pl. autók, kamionok és Wahlberg izmainak értő és empatikus fényképezése) most is hozza, csak az a fránya lazaság és nemtörődöm sárm nem akar összejönni: a könnyedség úgy áll ezen a Spenseren, mint érettségi öltöny a húszéves osztálytalálkozón. A műfaj sajátja, hogy a jó zsaru, mielőtt véresre vereti magát, bevisz néhány szellemes sértést a bunkó túlerőnek, itt azonban nem látszik döntő különbség a szellemi erőkben. Alan Arkint viszont bármikor jó zsörtölődve látni.

Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.