Film

Staten Island királya

  • - kg -
  • 2020. szeptember 6.

Mikrofilm

A kedves lúzer (KL) olyan, mint az emberarcú NER-vezér – mint szókapcsolat rendre előkerül, de hogy valóban létezik-e, arra nincs semmi bizonyíték. Judd Apatow minden­esetre egy egész életművet épített ennek bizonyítására: a KL-szerep ezúttal a Saturday Night Live sztárjának, Pete Davidsonnak jutott, aki még általános isis volt, amikor Apatow megcsinálta a 40 éves szüzet, szóval, szó szerint fel kellett nőnie a feladathoz. A KL emlékműve ezúttal Davidson saját tetoválásaiból (sok van neki), nehéz gyermekkorából (tűzoltó apja a WTC oltásakor halt meg), komikusi vénájából és szeretett lakhelyéből (Staten Island) adódik össze: a srác, akit játszik, örökös köldöknézésben és emésztési zavarokban szenved – az előbbinek a tűzoltó papa halála ágyazott meg, vagy másfél évtizeddel korábban. Scott mentális állapota komoly aggodalmakra adhatna okot, de a megváltás Apatow-nál benne van a jegy árában: a Staten Island-i munkásosztálynak ugyanúgy jár, mint a manhattani elitnek. Így azért egy kicsit tétnélküli az egész, a kötelező jó fejek is ezt a pihe-puha olvasatot erősítik, Steve Buscemi például jóságos mikulást, azaz tűzoltót játszik – igazi dupla csavar, hogy Steve valóban így kezdte! Ettől persze még könnyen kedvelhető Apatow csehszlovák beütésű amerikai Én kis falumja, amelyben Staten Island, e menőségben hátul kullogó New York-i városrész a legmenőbb szereplő. Igaz, eléggé ki vagyunk éhezve az ilyesmire: most, hogy New York zárva tart, egy kültelki zsákutca látványa is bizsergető. Hát, még ha boltot és tetovált embert is látni.

A UIP–Duna Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.