Tévétorrent

Stella Blómkvist

Mikrofilm

Van valami mélységesen sötét, ugyanakkor egészséges is abban, ahogy ez az őrült izlandi noir kezeli a politikát. A sorozat alapjául szolgáló krimik szerzője a mai napig ismeretlen (a főhős neve egyben a szerző írói álneve is), ám többen Davíð Oddsson volt izlandi miniszterelnökre gyanakszanak. A széria – a maga bombasztikus és groteszk módján – már az első percekben felvázol egy nagyszabású összeesküvést, melyben alig leplezve bukkannak fel olyan égetően aktuális összetevők, mint az Észak-Európát is bekebelező populizmus (és a vele kéz a kézben járó korrupció), Kína növekvő befolyása vagy a politikusok magánéleti botrányai.

Stella furcsa hibridje a hard-boiled detektívregények keménykötésű magánkopóinak és az ellenpontjukként szolgáló femme fatale-oknak. Az inkább magánnyomozóként viselkedő, amorális ügyvédnő olyan önfeledten klisészerű (bőrnadrágjával, fekete Johnnie Walkerjével és neonnal díszített lakásával együtt), hogy nehéz haragudni rá. Érezhető Izland megmosolyogtató imázsfilmes igyekezete is, noha az apró meseházakkal teli Reykjavík egyszerűen nem tud elég hangulatos noir-helyszín lenni. Hamar feledteti azonban a sorozat szűkösségét és kissé izzadságszagú igyekvését a Stellát alakító Heida Reed karizmája és a néhány epizód után kiegyenlítődő sötét humor. Végtelenül szórakoztató nézni, ahogy a szexualitását szabadon és örömmel megélő Stellának két emberrablás és egy vallatás között mindig akad ideje flörtölésre is, miközben – minthogy Kína szemet vetett az országra – szó szerint egész Izland jövője forog kockán.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.