Száz évvel bemutatása után először vetítik le Dziga Vertov dokumentumfilmjét

  • narancs.hu
  • 2021. október 26.

Mikrofilm

Sokáig azt hitték, csak 12 perc maradt fenn A polgárháború történetéből.

Dziga Vertovnál kevés nagyobb hatású filmrendező létezett. Nemcsak ott munkálkodott a filmművészet születésénél, de többek között az ő munkásságának köszönhetően válhatott a mozgókép a "hetedik művészetté". Az első szovjet filmhíradósok közé tartozott, majd szerkesztésében készült a Kinopravda című agitációs híradó. Filmszemlélete ugyanúgy tananyag a filmiskolákban, mint az azon alapuló Ember a felvevőgéppel című 1929-es, korszakalkotó dokumentumfilmje.

Első filmjét, a híradós felvételekből összeállított 1918-as A forradalom évfordulóját (The Anniversary of the Revolution) hosszú évekig elveszettként tartották számon. Száz évvel később, 2018-ban azonban Nikolai Izvolov filmtörténész megtalálta a szalagokat és restaurálta őket. A filmet az Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (IDFA) mutatták be, és azóta több filmes seregszemlét megjárt.

Nem ez az egyetlen műve, ami a témában készült: 1921-ben Vertov elkészítette a folytatást A polgárháború története (The History of the Civil War) címmel, amelynek felújítását Izvolov és az IDFA ugyancsak annak százéves évfordulójára időzített.

Eredetileg a Kommunista Internacionálé III. kongresszusán, 1921 júniusában mutatták be Moszkvában, közel 600 meghívott vendég előtt – ez volt a film első és mindmáig egyetlen vetítése.

A szalagoknak ezt követően nyomuk veszett. Az 1920-as évek végén Vertov maga is azt írta, fogalmam sincs, hova tűnt a kópia. A mű tartalma Grigory Boltyansky operatőrnek köszönhetően maradt fenn a moszkvai Irodalmi és Művészeti Archívumban. Ennek mentén kezdte meg a kutatómunkát Izvolov, aki számtalan archívumot átnézve két év alatt megtalálta a 35 mm-es film részleteit. Korábban úgy gondolták, az egészből csak egy 12 perces epizód maradt fenn, a filmtörténésznek azonban sikerült a 94 perces alkotás nagy részét összegyűjtenie. Egyedül az a jelenet hiányzik, amelyikben Sztálin is feltűnik.

A polgárháború története kronologikus sorrendben, 12 fejezetben követi az eseményeket a fehérterrortól kezdve a partizán megmozdulásokon át a kronstadti felkelésig, olyan figurákat felvonultatva, mint Trockij, Vorosilov vagy épp Fjodor Raszkolnyikov. Vertov művét többek között dicsérték a halál és pusztítás szemléletes bemutatásáért is. Kamerájával nemcsak az utcai harcokat filmezte, de a katonai törvényszékek munkáját is megörökítette. A némafilmet az Anvil Orchestra zenei aláfestésével vetítik majd: Roger Miller és Terry Donahue külön darabot komponáltak a film számára. A bemutató az idei IDFA-n lesz, melyet november 17-28. között rendeznek meg. Arról egyelőre nincs hír, az alkotás ezután is elérhető lesz-e valahol.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.