Száz évvel bemutatása után először vetítik le Dziga Vertov dokumentumfilmjét

  • narancs.hu
  • 2021. október 26.

Mikrofilm

Sokáig azt hitték, csak 12 perc maradt fenn A polgárháború történetéből.

Dziga Vertovnál kevés nagyobb hatású filmrendező létezett. Nemcsak ott munkálkodott a filmművészet születésénél, de többek között az ő munkásságának köszönhetően válhatott a mozgókép a "hetedik művészetté". Az első szovjet filmhíradósok közé tartozott, majd szerkesztésében készült a Kinopravda című agitációs híradó. Filmszemlélete ugyanúgy tananyag a filmiskolákban, mint az azon alapuló Ember a felvevőgéppel című 1929-es, korszakalkotó dokumentumfilmje.

Első filmjét, a híradós felvételekből összeállított 1918-as A forradalom évfordulóját (The Anniversary of the Revolution) hosszú évekig elveszettként tartották számon. Száz évvel később, 2018-ban azonban Nikolai Izvolov filmtörténész megtalálta a szalagokat és restaurálta őket. A filmet az Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (IDFA) mutatták be, és azóta több filmes seregszemlét megjárt.

Nem ez az egyetlen műve, ami a témában készült: 1921-ben Vertov elkészítette a folytatást A polgárháború története (The History of the Civil War) címmel, amelynek felújítását Izvolov és az IDFA ugyancsak annak százéves évfordulójára időzített.

Eredetileg a Kommunista Internacionálé III. kongresszusán, 1921 júniusában mutatták be Moszkvában, közel 600 meghívott vendég előtt – ez volt a film első és mindmáig egyetlen vetítése.

A szalagoknak ezt követően nyomuk veszett. Az 1920-as évek végén Vertov maga is azt írta, fogalmam sincs, hova tűnt a kópia. A mű tartalma Grigory Boltyansky operatőrnek köszönhetően maradt fenn a moszkvai Irodalmi és Művészeti Archívumban. Ennek mentén kezdte meg a kutatómunkát Izvolov, aki számtalan archívumot átnézve két év alatt megtalálta a 35 mm-es film részleteit. Korábban úgy gondolták, az egészből csak egy 12 perces epizód maradt fenn, a filmtörténésznek azonban sikerült a 94 perces alkotás nagy részét összegyűjtenie. Egyedül az a jelenet hiányzik, amelyikben Sztálin is feltűnik.

A polgárháború története kronologikus sorrendben, 12 fejezetben követi az eseményeket a fehérterrortól kezdve a partizán megmozdulásokon át a kronstadti felkelésig, olyan figurákat felvonultatva, mint Trockij, Vorosilov vagy épp Fjodor Raszkolnyikov. Vertov művét többek között dicsérték a halál és pusztítás szemléletes bemutatásáért is. Kamerájával nemcsak az utcai harcokat filmezte, de a katonai törvényszékek munkáját is megörökítette. A némafilmet az Anvil Orchestra zenei aláfestésével vetítik majd: Roger Miller és Terry Donahue külön darabot komponáltak a film számára. A bemutató az idei IDFA-n lesz, melyet november 17-28. között rendeznek meg. Arról egyelőre nincs hír, az alkotás ezután is elérhető lesz-e valahol.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.