Száz évvel bemutatása után először vetítik le Dziga Vertov dokumentumfilmjét

  • narancs.hu
  • 2021. október 26.

Mikrofilm

Sokáig azt hitték, csak 12 perc maradt fenn A polgárháború történetéből.

Dziga Vertovnál kevés nagyobb hatású filmrendező létezett. Nemcsak ott munkálkodott a filmművészet születésénél, de többek között az ő munkásságának köszönhetően válhatott a mozgókép a "hetedik művészetté". Az első szovjet filmhíradósok közé tartozott, majd szerkesztésében készült a Kinopravda című agitációs híradó. Filmszemlélete ugyanúgy tananyag a filmiskolákban, mint az azon alapuló Ember a felvevőgéppel című 1929-es, korszakalkotó dokumentumfilmje.

Első filmjét, a híradós felvételekből összeállított 1918-as A forradalom évfordulóját (The Anniversary of the Revolution) hosszú évekig elveszettként tartották számon. Száz évvel később, 2018-ban azonban Nikolai Izvolov filmtörténész megtalálta a szalagokat és restaurálta őket. A filmet az Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (IDFA) mutatták be, és azóta több filmes seregszemlét megjárt.

Nem ez az egyetlen műve, ami a témában készült: 1921-ben Vertov elkészítette a folytatást A polgárháború története (The History of the Civil War) címmel, amelynek felújítását Izvolov és az IDFA ugyancsak annak százéves évfordulójára időzített.

Eredetileg a Kommunista Internacionálé III. kongresszusán, 1921 júniusában mutatták be Moszkvában, közel 600 meghívott vendég előtt – ez volt a film első és mindmáig egyetlen vetítése.

A szalagoknak ezt követően nyomuk veszett. Az 1920-as évek végén Vertov maga is azt írta, fogalmam sincs, hova tűnt a kópia. A mű tartalma Grigory Boltyansky operatőrnek köszönhetően maradt fenn a moszkvai Irodalmi és Művészeti Archívumban. Ennek mentén kezdte meg a kutatómunkát Izvolov, aki számtalan archívumot átnézve két év alatt megtalálta a 35 mm-es film részleteit. Korábban úgy gondolták, az egészből csak egy 12 perces epizód maradt fenn, a filmtörténésznek azonban sikerült a 94 perces alkotás nagy részét összegyűjtenie. Egyedül az a jelenet hiányzik, amelyikben Sztálin is feltűnik.

A polgárháború története kronologikus sorrendben, 12 fejezetben követi az eseményeket a fehérterrortól kezdve a partizán megmozdulásokon át a kronstadti felkelésig, olyan figurákat felvonultatva, mint Trockij, Vorosilov vagy épp Fjodor Raszkolnyikov. Vertov művét többek között dicsérték a halál és pusztítás szemléletes bemutatásáért is. Kamerájával nemcsak az utcai harcokat filmezte, de a katonai törvényszékek munkáját is megörökítette. A némafilmet az Anvil Orchestra zenei aláfestésével vetítik majd: Roger Miller és Terry Donahue külön darabot komponáltak a film számára. A bemutató az idei IDFA-n lesz, melyet november 17-28. között rendeznek meg. Arról egyelőre nincs hír, az alkotás ezután is elérhető lesz-e valahol.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.