Száz évvel bemutatása után először vetítik le Dziga Vertov dokumentumfilmjét

  • narancs.hu
  • 2021. október 26.

Mikrofilm

Sokáig azt hitték, csak 12 perc maradt fenn A polgárháború történetéből.

Dziga Vertovnál kevés nagyobb hatású filmrendező létezett. Nemcsak ott munkálkodott a filmművészet születésénél, de többek között az ő munkásságának köszönhetően válhatott a mozgókép a "hetedik művészetté". Az első szovjet filmhíradósok közé tartozott, majd szerkesztésében készült a Kinopravda című agitációs híradó. Filmszemlélete ugyanúgy tananyag a filmiskolákban, mint az azon alapuló Ember a felvevőgéppel című 1929-es, korszakalkotó dokumentumfilmje.

Első filmjét, a híradós felvételekből összeállított 1918-as A forradalom évfordulóját (The Anniversary of the Revolution) hosszú évekig elveszettként tartották számon. Száz évvel később, 2018-ban azonban Nikolai Izvolov filmtörténész megtalálta a szalagokat és restaurálta őket. A filmet az Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (IDFA) mutatták be, és azóta több filmes seregszemlét megjárt.

Nem ez az egyetlen műve, ami a témában készült: 1921-ben Vertov elkészítette a folytatást A polgárháború története (The History of the Civil War) címmel, amelynek felújítását Izvolov és az IDFA ugyancsak annak százéves évfordulójára időzített.

Eredetileg a Kommunista Internacionálé III. kongresszusán, 1921 júniusában mutatták be Moszkvában, közel 600 meghívott vendég előtt – ez volt a film első és mindmáig egyetlen vetítése.

A szalagoknak ezt követően nyomuk veszett. Az 1920-as évek végén Vertov maga is azt írta, fogalmam sincs, hova tűnt a kópia. A mű tartalma Grigory Boltyansky operatőrnek köszönhetően maradt fenn a moszkvai Irodalmi és Művészeti Archívumban. Ennek mentén kezdte meg a kutatómunkát Izvolov, aki számtalan archívumot átnézve két év alatt megtalálta a 35 mm-es film részleteit. Korábban úgy gondolták, az egészből csak egy 12 perces epizód maradt fenn, a filmtörténésznek azonban sikerült a 94 perces alkotás nagy részét összegyűjtenie. Egyedül az a jelenet hiányzik, amelyikben Sztálin is feltűnik.

A polgárháború története kronologikus sorrendben, 12 fejezetben követi az eseményeket a fehérterrortól kezdve a partizán megmozdulásokon át a kronstadti felkelésig, olyan figurákat felvonultatva, mint Trockij, Vorosilov vagy épp Fjodor Raszkolnyikov. Vertov művét többek között dicsérték a halál és pusztítás szemléletes bemutatásáért is. Kamerájával nemcsak az utcai harcokat filmezte, de a katonai törvényszékek munkáját is megörökítette. A némafilmet az Anvil Orchestra zenei aláfestésével vetítik majd: Roger Miller és Terry Donahue külön darabot komponáltak a film számára. A bemutató az idei IDFA-n lesz, melyet november 17-28. között rendeznek meg. Arról egyelőre nincs hír, az alkotás ezután is elérhető lesz-e valahol.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.