Száz évvel bemutatása után először vetítik le Dziga Vertov dokumentumfilmjét

  • narancs.hu
  • 2021. október 26.

Mikrofilm

Sokáig azt hitték, csak 12 perc maradt fenn A polgárháború történetéből.

Dziga Vertovnál kevés nagyobb hatású filmrendező létezett. Nemcsak ott munkálkodott a filmművészet születésénél, de többek között az ő munkásságának köszönhetően válhatott a mozgókép a "hetedik művészetté". Az első szovjet filmhíradósok közé tartozott, majd szerkesztésében készült a Kinopravda című agitációs híradó. Filmszemlélete ugyanúgy tananyag a filmiskolákban, mint az azon alapuló Ember a felvevőgéppel című 1929-es, korszakalkotó dokumentumfilmje.

Első filmjét, a híradós felvételekből összeállított 1918-as A forradalom évfordulóját (The Anniversary of the Revolution) hosszú évekig elveszettként tartották számon. Száz évvel később, 2018-ban azonban Nikolai Izvolov filmtörténész megtalálta a szalagokat és restaurálta őket. A filmet az Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (IDFA) mutatták be, és azóta több filmes seregszemlét megjárt.

Nem ez az egyetlen műve, ami a témában készült: 1921-ben Vertov elkészítette a folytatást A polgárháború története (The History of the Civil War) címmel, amelynek felújítását Izvolov és az IDFA ugyancsak annak százéves évfordulójára időzített.

Eredetileg a Kommunista Internacionálé III. kongresszusán, 1921 júniusában mutatták be Moszkvában, közel 600 meghívott vendég előtt – ez volt a film első és mindmáig egyetlen vetítése.

A szalagoknak ezt követően nyomuk veszett. Az 1920-as évek végén Vertov maga is azt írta, fogalmam sincs, hova tűnt a kópia. A mű tartalma Grigory Boltyansky operatőrnek köszönhetően maradt fenn a moszkvai Irodalmi és Művészeti Archívumban. Ennek mentén kezdte meg a kutatómunkát Izvolov, aki számtalan archívumot átnézve két év alatt megtalálta a 35 mm-es film részleteit. Korábban úgy gondolták, az egészből csak egy 12 perces epizód maradt fenn, a filmtörténésznek azonban sikerült a 94 perces alkotás nagy részét összegyűjtenie. Egyedül az a jelenet hiányzik, amelyikben Sztálin is feltűnik.

A polgárháború története kronologikus sorrendben, 12 fejezetben követi az eseményeket a fehérterrortól kezdve a partizán megmozdulásokon át a kronstadti felkelésig, olyan figurákat felvonultatva, mint Trockij, Vorosilov vagy épp Fjodor Raszkolnyikov. Vertov művét többek között dicsérték a halál és pusztítás szemléletes bemutatásáért is. Kamerájával nemcsak az utcai harcokat filmezte, de a katonai törvényszékek munkáját is megörökítette. A némafilmet az Anvil Orchestra zenei aláfestésével vetítik majd: Roger Miller és Terry Donahue külön darabot komponáltak a film számára. A bemutató az idei IDFA-n lesz, melyet november 17-28. között rendeznek meg. Arról egyelőre nincs hír, az alkotás ezután is elérhető lesz-e valahol.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.