Szerdán kezdődik a 20. Verzió Filmfesztivál

  • narancs.hu
  • 2023. november 21.

Mikrofilm

A Magyar versenyprogramban idén hét friss alkotás lesz látható.

November 22-29. között immár 20. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. A rendkívül gazdag programban az elmúlt évek kiemelt alkotásai, valamint a város 150. születésnapja alkalmából Budapest témájú dokumentumfilmek is láthatók lesznek, és ismét bemutatkoznak kísérleti VR-dokumentumfilmek is.

A Verzió Specials visszatekintő programban négy különleges alkotást emelnek ki az elmúlt évek filmjeinek sokaságából. Egy leleplező nyomozáson keresztül a román egészségügy korrupciójába nyerhetünk betekintést (Colectív, 2019), megismerkedhetünk egy szenvedélyes afgán tinédzserrel, akinek zenei tehetsége és jövője forog kockán, mert édesanyja kiskorú menyasszonynak szánja (Sonita, 2015), egy ápoló életének drámai fordulatát követhetjük a világ egyik legelérhetetlenebb területén, a közép-iraki „halál háromszögében” (Nincs hová bújnod, 2016), és bepillanthatunk a „petíciót benyújtók” világába, akik Kína minden tájáról érkeznek a pekingi panaszirodába, hogy az őket ért igazságtalanságok ellen tiltakozzanak (Panaszbíróság, 2009).

A Nemzetközi versenyprogramban szereplő alkotások rendezőivel is találkozhat a közönség. Alisa Kovalenko kijivi rendező a fesztivál nyitóvetítésére érkezik, ahol a Nem tűnünk el című munkáját láthatják a nézők, amely először az idei Berlini Filmfesztiválon mutatkozott be, és a „Generation” szekcióban Ezüst medve díjra és a Legjobb dokumentumfilm díjra jelölték. A fesztivál vendége lesz Ibrahim Nash’at, a Hollywoodgate című film alkotója, Pascale Bourgaux, aki Hawar, száműzött gyermekeink című filmjét kíséri el a fesztiválra, valamint Peter Nestler rendező, forgatókönyvíró és producer is, akitől nyolc rövidfilmet vetítenek három, lazán összefüggő, egymásra épülő blokkban.

A Magyar versenyprogramban idén hét friss alkotás lesz látható. A program kurátorai szerint „a versenybe válogatott filmek nem csupán fontos témáikkal, fantasztikus karaktereikkel és drámai történeteikkel, hanem a dokumentumfilmes formanyelv következetes, magas színvonalú, kifejezetten kreatív használatával tűntek ki a mezőnyből.”

A Fanni kertje című alkotás Magyarországon először a Verzió programjában lesz látható. A Szarajevói Nemzetközi Filmfesztivál dokumentumfilmes versenyprogramjának különdíját elnyerő film Somogyvári Gergő rendezésében két, a társadalomból elmenekülő ember, Fanni, a családjából kitaszított 19 éves transz tinédzser és Laci, a hajléktalan egykori gyári munkás mindennapjairól szól. A Balázs Béla-díjas Dobray György Habiszti – Csak azért is! című filmje egy cigány fiú érvényesülésért vívott harcát, Fuchs Máté Keltető című munkája pedig egy elszánt autista nő történetét meséli el.

A Nem halok meg, Dér Asia új filmje, egy intim portré egy hasnyálmirigyrákkal küzdő férfiról, amely azonban nem csupán a betegséggel való megküzdésről, de az örökített mintákról, káros berögződésekről, illetve arról is szól, hogy hogyan vehetjük kezünkbe saját életünket. Hajnal Gergely alkotásában, a Szabadítóban egy egykori drogfüggő bűnöző újrakezdését, míg Mózes Gergely különleges atmoszférájú animációs dokumentumfilmjében (Mindhalálig) az embermentő katolikus papnövendék, Baranski Tibor, és a vérgőzös gyilkos, Kun páter, nyilas álszerzetes párhuzamos történetét láthatjuk. Lőrinczy Lia felkavaró alkotása Aki még lehetek címmel mutatkozik be, amely egy gyerekkora óta bántalmazott, majd prostitúcióra kényszerített lány vallomása. 

A mozikban Budapesten november 22-29. között lehet megnézni a Verzió keretében vetített filmeket a Toldi és a Corvin moziban, míg vidéken Szegeden, Szombathelyen, Debrecenben, Kecskeméten, Miskolcon és Pécsen tekinthetők meg válogatásokat a filmekből. A fesztivál online filmtára, a Verziótéka november 30. és december 10. között várja azokat, akik online szeretnének csatlakozni a 20. Verzióhoz. 

(Címlapképünkön: Részlet a Nem halok meg című filmből.)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.