Történelmet írt Mijazaki Hajao legújabb animéje

Mikrofilm

Nagyot mentek múlt hétvégén a japán filmek: A fiú és a szürke gém mellett a hazai Godzilla is tarolt.

Lassan vége az évnek, de azért akad még pár nagy dobás a mozikban: a héten mutatják be például a Charlie és a csokigyár előzményfilmjét, a Timothée Chalamet-val felálló Wonkát. Az eredeti regény Roald Dahl műve, amelyből két sikeres adaptáció is született már: az 1971-esben Gene Wilder, míg a 2003-asban Johnny Depp alakította a rejtélyes csokigyárost. A Warner Bros. úgy döntött, nem ezeket remake-eli, inkább bemutatja, miből lett a cserebogár – az előzetes kritikák szerint mindez nem is sikerült rosszul. Ugyancsak kritikuskedvencnek ígérkezik a Vaskarom, Sean Durkin életrajzi filmje Kevin Von Erich pankrátorról, amelyben A mackóval végleg sztárrá váló Jeremy Allen White és Zack Efron villogtatják bicepszüket Erdélyi Mátyás kamerája előtt. Mindez hozzánk a tervek szerint sajnos csak februárban érkezik. Az év végi kötelező animációs film azonban még az amerikai bemutató előtt megjött hazánkba: a Migration itthon a politikai korrektség jegyében a Kacsalábon nevet kapta. Az Aquaman és az elveszett királyságról úgy tűnik, már saját stúdiója is lemondott – legalábbis az alig látszó reklámkampány és a folyamatosan elhalasztott bemutató ezt jelzi –, de lehet, az év végén végre csak bemutatják.

Mindezek előtt azonban meglehetősen csendes hetük volt az amerikai moziknak. Épp ezt használta ki két japán film, amelyek új stúdiófilmek hiányában remek eredményt tudtak elérni a kasszáknál. Az egyik Mijazaki Hajao utolsónak beharangozott filmje – ezt azóta ő maga cáfolta meg –, A fiú és a szürke gém. Az animációról a bemutatója pillanatáig gyakorlatilag semmit sem lehetett tudni, mindez a tudatos marketingkampány része volt. A japán premier után a filmet a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be, hatalmas sikerrel. A címe Genzaburō Yoshino 1937-es regényére utal, ami fel is tűnik benne, ám A fiú és a szürke gém nem annak adaptációja. A története egy fiúról szól, aki szülővárosában egy elhagyatott toronyra bukkan, annak varázslatos világát pedig egy beszélő szürke gémmel fedezi fel.

A film a múlt hétvégén az amerikai bevételi lista első helyén állt 12,8 millió dolláros eredménnyel; ez az első anime, ami valaha képes volt erre. Mijazaki Hajao előző filmje, a 2013-as A szél támad egész amerikai pályafutása alatt ennek kevesebb mint a felét, 5,2 milló dollárt szedett össze. A fiú és a szürke gém bevételei Japánban máris 85 milliónál járnak, így igazi kasszasikerről van szó. Valószínűleg csak napok kérdése, hogy ez váljon az animációs legenda legsikeresebb filmjévé Amerikában: az eddigi rekordot 15 millió dollárral a 2007-es Ponyo a tengerparti sziklán tartotta; a 2012-ben itt bemutatott Arrietty – Elvitte a manó 19,1 milliót kasszírozott, de ennek Mijazaki Hajao csak a forgatókönyvét jegyzi.

A fiú és a szürke gém hivatalosan január 4-én érkezik a magyar mozikba, néhány előzetes vetítésen azonban még idén elcsíphető.

Valóságos japán hétvégét tartottak a mozik a tengerentúlon: a bevételi lista harmadik helyén a Godzilla Minus One végzett, amely hét év óta az első hazai Godzilla-film. Rendezőjét, Takashi Yamakazit saját bevallása szerint az eredeti, 1954-es szörnymozi, vagy épp A cápa mellett épp Mijazaki Hajao animéi inspiráltak. A film a háború után romokban heverő Japánban játszódik, ahol feltűnik egy hatalmas, városromboló szörnyeteg, mely az atombombák miatt nőtt ilyen hatalmasra. Ez a 33. japán Godzilla-film, ezzel párhuzamosan azonban az amerikaiak is próbálkoznak a szörnnyel: az 1998-as, Roland Emmerich-féle mozi után a Legendary Pictures 2014-ben élesztette újjá Godzillát; a sorozat legutóbbi része, a Godzilla vs. King 2021-ben jött ki, jövőre pedig érkezik a Godzilla x Kong: The New Empire. Míg azonban az amerikai változatok csilliárdokba kerülnek, a japánok a Minus One-t mindössze 15 millió dollárból készítették, ami kevesebb, mint egy tegerentúli blockbuster marketingköltsége. Büdzséjének felét ráadásul máris visszahozta Amerikában: 8,3 millió dollárt gyűjtött össze. A The Hollywood Reporter szerint ez az első alkalom, hogy két japán film egyszerre szerepeljen az amerikai bevételi lista Top 5-jében.

Az anime és a szörnyfilm között második helyen a legújabb Az éhezők viadala-film, az Énekesmadarak és kígyók balladája végzett 9,4 millió dolláros eredménnyel. Taylor Swift világot letaroló dobása után egy újabb koncertfilm, Beyoncé Renaissance című zenés dokuja megy nagyot: egy héttel ezelőtt még vezette az uborkaszezont élő nézettségi listát, most 5 milliós eredménnyel a hatodik helyen végzett – számlálója azonban már 28 millió dollárnál jár.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.