Történelmet írt Mijazaki Hajao legújabb animéje

Mikrofilm

Nagyot mentek múlt hétvégén a japán filmek: A fiú és a szürke gém mellett a hazai Godzilla is tarolt.

Lassan vége az évnek, de azért akad még pár nagy dobás a mozikban: a héten mutatják be például a Charlie és a csokigyár előzményfilmjét, a Timothée Chalamet-val felálló Wonkát. Az eredeti regény Roald Dahl műve, amelyből két sikeres adaptáció is született már: az 1971-esben Gene Wilder, míg a 2003-asban Johnny Depp alakította a rejtélyes csokigyárost. A Warner Bros. úgy döntött, nem ezeket remake-eli, inkább bemutatja, miből lett a cserebogár – az előzetes kritikák szerint mindez nem is sikerült rosszul. Ugyancsak kritikuskedvencnek ígérkezik a Vaskarom, Sean Durkin életrajzi filmje Kevin Von Erich pankrátorról, amelyben A mackóval végleg sztárrá váló Jeremy Allen White és Zack Efron villogtatják bicepszüket Erdélyi Mátyás kamerája előtt. Mindez hozzánk a tervek szerint sajnos csak februárban érkezik. Az év végi kötelező animációs film azonban még az amerikai bemutató előtt megjött hazánkba: a Migration itthon a politikai korrektség jegyében a Kacsalábon nevet kapta. Az Aquaman és az elveszett királyságról úgy tűnik, már saját stúdiója is lemondott – legalábbis az alig látszó reklámkampány és a folyamatosan elhalasztott bemutató ezt jelzi –, de lehet, az év végén végre csak bemutatják.

Mindezek előtt azonban meglehetősen csendes hetük volt az amerikai moziknak. Épp ezt használta ki két japán film, amelyek új stúdiófilmek hiányában remek eredményt tudtak elérni a kasszáknál. Az egyik Mijazaki Hajao utolsónak beharangozott filmje – ezt azóta ő maga cáfolta meg –, A fiú és a szürke gém. Az animációról a bemutatója pillanatáig gyakorlatilag semmit sem lehetett tudni, mindez a tudatos marketingkampány része volt. A japán premier után a filmet a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be, hatalmas sikerrel. A címe Genzaburō Yoshino 1937-es regényére utal, ami fel is tűnik benne, ám A fiú és a szürke gém nem annak adaptációja. A története egy fiúról szól, aki szülővárosában egy elhagyatott toronyra bukkan, annak varázslatos világát pedig egy beszélő szürke gémmel fedezi fel.

A film a múlt hétvégén az amerikai bevételi lista első helyén állt 12,8 millió dolláros eredménnyel; ez az első anime, ami valaha képes volt erre. Mijazaki Hajao előző filmje, a 2013-as A szél támad egész amerikai pályafutása alatt ennek kevesebb mint a felét, 5,2 milló dollárt szedett össze. A fiú és a szürke gém bevételei Japánban máris 85 milliónál járnak, így igazi kasszasikerről van szó. Valószínűleg csak napok kérdése, hogy ez váljon az animációs legenda legsikeresebb filmjévé Amerikában: az eddigi rekordot 15 millió dollárral a 2007-es Ponyo a tengerparti sziklán tartotta; a 2012-ben itt bemutatott Arrietty – Elvitte a manó 19,1 milliót kasszírozott, de ennek Mijazaki Hajao csak a forgatókönyvét jegyzi.

A fiú és a szürke gém hivatalosan január 4-én érkezik a magyar mozikba, néhány előzetes vetítésen azonban még idén elcsíphető.

Valóságos japán hétvégét tartottak a mozik a tengerentúlon: a bevételi lista harmadik helyén a Godzilla Minus One végzett, amely hét év óta az első hazai Godzilla-film. Rendezőjét, Takashi Yamakazit saját bevallása szerint az eredeti, 1954-es szörnymozi, vagy épp A cápa mellett épp Mijazaki Hajao animéi inspiráltak. A film a háború után romokban heverő Japánban játszódik, ahol feltűnik egy hatalmas, városromboló szörnyeteg, mely az atombombák miatt nőtt ilyen hatalmasra. Ez a 33. japán Godzilla-film, ezzel párhuzamosan azonban az amerikaiak is próbálkoznak a szörnnyel: az 1998-as, Roland Emmerich-féle mozi után a Legendary Pictures 2014-ben élesztette újjá Godzillát; a sorozat legutóbbi része, a Godzilla vs. King 2021-ben jött ki, jövőre pedig érkezik a Godzilla x Kong: The New Empire. Míg azonban az amerikai változatok csilliárdokba kerülnek, a japánok a Minus One-t mindössze 15 millió dollárból készítették, ami kevesebb, mint egy tegerentúli blockbuster marketingköltsége. Büdzséjének felét ráadásul máris visszahozta Amerikában: 8,3 millió dollárt gyűjtött össze. A The Hollywood Reporter szerint ez az első alkalom, hogy két japán film egyszerre szerepeljen az amerikai bevételi lista Top 5-jében.

Az anime és a szörnyfilm között második helyen a legújabb Az éhezők viadala-film, az Énekesmadarak és kígyók balladája végzett 9,4 millió dolláros eredménnyel. Taylor Swift világot letaroló dobása után egy újabb koncertfilm, Beyoncé Renaissance című zenés dokuja megy nagyot: egy héttel ezelőtt még vezette az uborkaszezont élő nézettségi listát, most 5 milliós eredménnyel a hatodik helyen végzett – számlálója azonban már 28 millió dollárnál jár.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.