Egy Jancsó-film is ott van az Oscar-esélyes rendező kedvencei között

  • narancs.hu
  • 2023. december 13.

Mikrofilm

Jorgosz Lanthimoszt az új filmje bemutatóján kérdezték arról, mi a négy kedvenc filmje. 

A múlt héten mutatták be Jorgosz Lanthimosz görög rendező Emma Stone, Mark Ruffalo és Willem Dafoe főszereplésével készült Szegény párák című új filmjét az Egyesült Államokban, a New York-i premieren pedig a Letterboxd nevű filmes oldal kérdezett rá a szereplőknél és a rendezőknél, hogy mi a négy kedvenc filmjük. 

Lanthimos nem sokat gondolkodott, és a következőket mondta: A burzsoázia diszkrét bája Luis Buñueltől, Vétlen Balthazár Robert Bressontól, a Férjek John Cassavetestől, végül pedig a Csillagosok, katonák Jancsó Miklóstól. 

Jorgosz Lanthimosz különleges, zavarbaejtő hangulató pszichológiai thrillereiről, fekete komédiáiról ismert, előbb 2009-ben a Kutyafog, majd 2015-ben A homár, 2017-ben Egy szent szarvas meggyilkolása, 2018-ban A kedvenc című filmjével szerzett magának hírnevet és számos díjat: a Kutyafogat jelölték a legjobb idegennyelvű film Oscarjára és nyert díjat Cannes-ban is, A homárt a legjobb forgatókönyv Oscarjára jelölték Cannes-ban pedig elhozta a zsűri díját, az Egy szent szarvas meggyilkolása pedig a legjobb forgatókönyv díját, A kedvencet pedig jelölték a legjobb film és a legjobb rendezés Oscar-díjára is. 

Szegény párák című új filmje szintén komoly díjesélyes, a velencei Arany Oroszlánt már el is hozta. A film a viktoriánus korban játszódik, és egy fiatal nőről (Emma Stone) szól, akit a zseniális elméjű és szokatlan módszereket alkalmazó tudós, Dr. Godwin Baxter (Willem Dafoe) visszahoz az életbe. A fiatal nő szomjazza a világ dolgait, így elszökik Duncan Wedderburnnel (Mark Ruffalo), a dörzsölt és züllött ügyvéddel, s ketten együtt kontinenseken átívelő, szélsebes kalandra indulnak. Korának előítéleteitől szabadon Bella roppant iramban fejlődik, hogy szándékának eleget téve kiálljon az egyenlőség és szabadság mellett. 

A Letterboxd kérdésére persze nem csak Lanthimosz árulta el a négy kedvenc filmjét, de a film megkérdezett szereplői is: 

  • Mark Ruffalo Federico Fellinitől említette Az édes életet és a 8 és 1/2-et, a Totó, a hős című 1991-es filmet, valamint Lanthimosztól A kedvencet;
  • Kathryn Hunter brit színésznő Francis Ford Coppolától Apokalipszis mostot, a Coen-fivérektől az Arizónai ördögfiókát és az Ó, testvér, merre visz utad?-at, valamint Vittorio de Sicától a Biciklitovajokat; 
  • Willem Dafoe az Onibaba című japán horrort, Ingmar Bergmantól az Arcot, Stanley Kubricktól a Barry Lyndont, végül pedig az új filmet, a Szegény párákat mondta; 
  • Emma Stone pedig azt mondta, a Chaplin-féle Nagyvárosi fények a kedvenc filmje, a filmhez pedig inspiráló volt Luis Buñueltől A nap szépe, Peter Greenawaytől A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője, valamint Milos Formantól a Tűz van, babám!, amely most már a 10 kedvenc filmje közé tartozik.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.