Ilyen hosszan kitartott naplementét még nem is láttunk: ott fénylik, amikor egy születésnap alkalmából a család apraja-nagyja összegyűlik a dél-kaliforniai kisvárosban, a háttérben hunyorog, amikor a flashbackek rávilágítanak, miért vált számkivetetté a famíliában a különc Frank bácsi, végül a záróképet is az festi aranysárgára.
Ami mindezek között történik, az egyszerre könnyed semmiség és fajsúlyos dráma – a film mindkét minőségében jól teljesít.
Beth a család nőtagjával ellentétben többre vágyik, mint korai házasság és bőséges gyermekáldás, ezért követi a New Yorkban élő, irodalmat oktató bácsikáját az egyetemre. Egy új világ tárul fel előtte, amely bár kissé közhelyes, ám felettébb hangulatos: a bigott vidéki miliő után nemcsak ő változik meg a szabados és liberális nagyvárosban, de Frank bácsi valódi arcát, és eddig eltitkolt barátját is megismeri. Egy haláleset miatt azonban kénytelenek mindketten visszatérni szülőhelyükre, és szembesülni a két környezet közötti ellentétekkel.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
