Vannak, akiknek elég egyszer megmutatni

  • B. Papp Máté
  • 2019. január 4.

Mikrofilm

Csak kevesek kiváltsága az, hogy őrülten vonzódhatnak egy tárgyhoz, tevékenységhez, mi több, egy ideához. Ezeket a személyeket általában zseninek szoktunk hívni. A Kezedben a sorsod című film egy ilyen fiatal zseni, valamint a mentora történetét dolgozza fel.

Nem indulunk egyenlő feltételekkel, mindegy ki mennyire tehetséges – talán így lehetne leírni az alkotás egyik legfontosabb üzenetét, amit már korábban sokan megfogalmaztak. Ugyanakkor a Kezedben a sorsod kerüli a túlzott drámaiságot, egyes jeleneteiben kíméletlenül racionális, földhözragadt.

A film főszereplőjéről, Mathieu Malinskiről (Jules Benchetrit) nem tudni, hogy a nélkülözés, a silány társaság vagy a rossz természete miatt, de bűnözésre adja a fejét, miközben jókora tehetséggel áldotta meg az ég. Erre lesz figyelmes a konzervatórium igazgatója, Pierre Geithner (Lambert Wilson), aki pár alkalommal meghallgatja a párizsi pályaudvarra kitett nyilvános zongorán játszani a különleges képességekkel bíró fiatalembert.

Jules Benchetrit Mathieu Malinski szerepében

Jules Benchetrit Mathieu Malinski szerepében

Fotó: Cirko Film

Kezdetben Mathieu ódzkodik attól, hogy együtt dolgozzon az igazgatóval, viszont miután elfogja a rendőrség, a segítségét kéri, ezért a későbbiekben a konzervatóriumban végez közmunkát. Pierre kapva-kap az alkalmon és a szárnyai alá veszi – pontosabban erőlteti, már-már zsarolja – őt és arra kötelezi, hogy vegyen zongoraórákat az intézmény és az ország legjobb tanárától, akit nemes egyszerűséggel csak grófnőnek hívnak (La Comtesse, Kristin Scott Thomas).

A jelenetek gyorsan váltakoznak, éppen ezért a szálak, kapcsolódási pontok nincsenek túlmagyarázva, ami egyesekben hiányérzetet kelthet, viszont a történet megértését nem nehezítik.

Annyit megtudunk, hogy Mathieure gyerekkorában nagy hatással volt a szomszédja, egy idős zongoratanár, akinek kilétéről túl sok információ nem derül ki, valamint arról sem, hogyan tanította meg őt zenélni. A színészeknek a gyors váltakozás miatt nincs lehetőségük kibontakozni, ettől függetlenül Lambert Wilson és Kristin Scott Thomas korrektül hozza a figurát, a főhősünkből viszont káromkodásain, dünnyögésein, hébe-hóba elejtett kedves mosolyain és a csillogó szemein, valamint a búslakodó fejtartásán kívül túl sokat nem látunk.

Lambert Wilson és Kristin Scott Thomas

Lambert Wilson és Kristin Scott Thomas

Fotó: Cirko Film

A filmet tulajdonképpen végigkíséri a történetben gyűrűző konfliktus, méghozzá az, hogy a tehetség miképpen tudja magáról lehántani a szegénységből fakadó nehézségeket, gátlásokat, félelmeket. A feszültség időről időre felüti a fejét, de fel nem robban, tulajdonképpen egészen a film végéig várni kell egy igazán megrázó jelenetre, addig be kell érnünk a finoman csepegtetett nyomorúsággal, igazságtalansággal. Megjelenik egy közepesen érdekes szerelmi szál is (Anna, Karijda Touré), ami nem ad túl sokat hozzá a történethez, maximum a korábban pedzegetett indulási feltételek közti méltánytalan különbségekre hívja fel a figyelmet.

Mathieu és Anna

Mathieu és Anna

Fotó: Cirko Film

A nézőt végig izgathatja a kérdés, hogy vajon miért áldoz ennyi energiát – sőt, mint kiderül voltaképp a karrierjét – egy jött-ment gyerekre az igazgató, akinek amúgy lenne mivel foglalkoznia, hiszen egyre kevesebben érdeklődnek a klasszikus zene iránt, amit az intézmény is megérez. Elsőre azt hihetnénk, voltaképpen egy apa-fiú kapcsolat alakul ki a szemünk láttára, aminek hátterében az életüket végig kísérő tragédiák állnak, viszont egy meghatározó ponton kiderül, hogy nem erről, hanem egy sokkal magasztosabb dologról beszélhetünk: vannak, akiket egyszerűen a zene tart életben.

A Kezedben a sorsod egy modern fairy tale, amit annak ellenére, hogy itt-ott képes elgondolkodtatni a figyelőjét, nem az érzelmekre gyakorolt hatása miatt érdemes megnézni. A film bemutat olyan irigylésre méltó embereket, akiknek különleges kapcsolatuk van a komolyzenével: ők képesek elveszni és megtalálni magukat benne.

A filmet január 3-án mutatták be a hazai mozikban.

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.