Nem indulunk egyenlő feltételekkel, mindegy ki mennyire tehetséges – talán így lehetne leírni az alkotás egyik legfontosabb üzenetét, amit már korábban sokan megfogalmaztak. Ugyanakkor a Kezedben a sorsod kerüli a túlzott drámaiságot, egyes jeleneteiben kíméletlenül racionális, földhözragadt.
A film főszereplőjéről, Mathieu Malinskiről (Jules Benchetrit) nem tudni, hogy a nélkülözés, a silány társaság vagy a rossz természete miatt, de bűnözésre adja a fejét, miközben jókora tehetséggel áldotta meg az ég. Erre lesz figyelmes a konzervatórium igazgatója, Pierre Geithner (Lambert Wilson), aki pár alkalommal meghallgatja a párizsi pályaudvarra kitett nyilvános zongorán játszani a különleges képességekkel bíró fiatalembert.
| ||
Kezdetben Mathieu ódzkodik attól, hogy együtt dolgozzon az igazgatóval, viszont miután elfogja a rendőrség, a segítségét kéri, ezért a későbbiekben a konzervatóriumban végez közmunkát. Pierre kapva-kap az alkalmon és a szárnyai alá veszi – pontosabban erőlteti, már-már zsarolja – őt és arra kötelezi, hogy vegyen zongoraórákat az intézmény és az ország legjobb tanárától, akit nemes egyszerűséggel csak grófnőnek hívnak (La Comtesse, Kristin Scott Thomas).
A jelenetek gyorsan váltakoznak, éppen ezért a szálak, kapcsolódási pontok nincsenek túlmagyarázva, ami egyesekben hiányérzetet kelthet, viszont a történet megértését nem nehezítik.
Annyit megtudunk, hogy Mathieure gyerekkorában nagy hatással volt a szomszédja, egy idős zongoratanár, akinek kilétéről túl sok információ nem derül ki, valamint arról sem, hogyan tanította meg őt zenélni. A színészeknek a gyors váltakozás miatt nincs lehetőségük kibontakozni, ettől függetlenül Lambert Wilson és Kristin Scott Thomas korrektül hozza a figurát, a főhősünkből viszont káromkodásain, dünnyögésein, hébe-hóba elejtett kedves mosolyain és a csillogó szemein, valamint a búslakodó fejtartásán kívül túl sokat nem látunk.
| ||
A filmet tulajdonképpen végigkíséri a történetben gyűrűző konfliktus, méghozzá az, hogy a tehetség miképpen tudja magáról lehántani a szegénységből fakadó nehézségeket, gátlásokat, félelmeket. A feszültség időről időre felüti a fejét, de fel nem robban, tulajdonképpen egészen a film végéig várni kell egy igazán megrázó jelenetre, addig be kell érnünk a finoman csepegtetett nyomorúsággal, igazságtalansággal. Megjelenik egy közepesen érdekes szerelmi szál is (Anna, Karijda Touré), ami nem ad túl sokat hozzá a történethez, maximum a korábban pedzegetett indulási feltételek közti méltánytalan különbségekre hívja fel a figyelmet.
| ||
A nézőt végig izgathatja a kérdés, hogy vajon miért áldoz ennyi energiát – sőt, mint kiderül voltaképp a karrierjét – egy jött-ment gyerekre az igazgató, akinek amúgy lenne mivel foglalkoznia, hiszen egyre kevesebben érdeklődnek a klasszikus zene iránt, amit az intézmény is megérez. Elsőre azt hihetnénk, voltaképpen egy apa-fiú kapcsolat alakul ki a szemünk láttára, aminek hátterében az életüket végig kísérő tragédiák állnak, viszont egy meghatározó ponton kiderül, hogy nem erről, hanem egy sokkal magasztosabb dologról beszélhetünk: vannak, akiket egyszerűen a zene tart életben.
A Kezedben a sorsod egy modern fairy tale, amit annak ellenére, hogy itt-ott képes elgondolkodtatni a figyelőjét, nem az érzelmekre gyakorolt hatása miatt érdemes megnézni. A film bemutat olyan irigylésre méltó embereket, akiknek különleges kapcsolatuk van a komolyzenével: ők képesek elveszni és megtalálni magukat benne.
A filmet január 3-án mutatták be a hazai mozikban.
