Film

A diótörő és a négy birodalom

Mikrofilm

Nincs karácsony Diótörő nélkül, és nincs Diótörő giccs nélkül, ki tudná ezt a Disney-nél jobban. A varázslatos látványvilágra és vattacukros történetre vágyó, hagyományos – de nem éneklős – Disney-mesék szerelmeseit szólítja meg ez a mozi. Aki az ilyesmitől eleve irtózik, itt meg is állhat, aki viszont elfogadja a klasszikus mesebalettek és a klasszikus Disney-mesék alkotta játékszabályokat, az kellemesen szórakozhat. Még akkor is, ha Hoffmann történetének főszereplője, a kis Clara, aki most épp az édesanyja halála utáni első karácsonyt próbálja átvészelni egy kalandos fantáziavilágban, melyben ő maga inkább Alice, a négy birodalom pedig egy szekrényből (pardon: padlásról) nyíló Narnia és Csodaország egyveleg élővé vált játékokkal, rémületes bohócokkal és egérszörnyekkel. (Akik tényleg rémületesek, úgyhogy érdemes figyelni a korhatárra.) S melléjük még megkapjuk Morgan Freemant és Helen Mirrent, akik mese ide, giccs oda, séróból oda tudják tenni a profizmust a kissé tébláboló, bár kedves arcú főszereplők (Clara szerepében Mackenzie Foy, a Diótörőében: Jayden Fowora-Knight) mellé. Keira Knightley sütibabára emlékeztető Cukortündére ugyan hagy némi kívánnivalót maga után, de hát mikor nem voltak egy vattacukor után vegyes érzelmeink?

Mi az mégis, amiben többet akar adni ez az egész, mint egy szép karácsonyi zenedoboz? Nos, a balettet és Csajkovszkijt próbálja közelebb vinni a gyerekekhez, és ha pont e balettbetéteken kívül semmi értékelhető nem lenne a mesében, már az is adna okot némi örömre.

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.