Film

Vita és Virginia – Szerelmünk története

  • 2019. szeptember 15.

Mikrofilm

A hírhedt nőcsábász nagyon is tudatosan megtervezett közeledését ezúttal nem csak az újabb hódítás édes izgalma vezeti. Őszintén vágyja a végül megszerzett szerető közelségét, óvatosan kivívott érintését – bár élvezi is a fölötte nyert érzelmi befolyást. Csak saját promiszkuus késztetéseit nem tudja uralni, így végül durván megsebzi imádata tárgyát. Aki viszont szeretője megjelenése előtt a testi szerelmet nem is ismerte. Nehezen, de teljesen odaadja magát csábítójának, s a szeretett lény elpártolásának traumáján csak úgy tud továbblépni, ha azt, amit hűtlen kedvese jelentett néki, műalkotásként újrafogalmazza.

Virginia Woolf és a szintén, bár nem ugyanazon a színvonalon irodalmár Vita Sackville-West (ő volna a csábító) szerelmi kapcsolatáról, s kettőjük levelezésének színművé fogalmazott kivonatát felhasználva ezt a romantikus szüzsét sikerült filmre vinni. Korhű benne minden, a szoknya helyett viselt bricsesznadrágtól az engedelmes feleségszerep helyett felvállalt női öntudatig, csak éppen az Orlando az affér idején erősen középkorú, határozott arcvonású szerzője ábrándos tekintetű, huszonéves fotómodell, akinek szeme az elején könnybe lábad s aztán úgy marad végig. A filmeseket Woolfból csak a túl sokszor megénekelt érzelmi instabilitás érdekli (az, úgymond, filmszerű), míg az írói zsenialitás felszínes felemlegetése puszta hatáselem egy túlbonyolított (és túljátszott), mégis csak igen vékony tanulsággal szolgáló filmben, amely harcos feminista kiáltványnak feltüntetett ponyvaregény.

Forgalmazza az ADS Service

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.