Animációs film

Wolfwalkers

  • SzSz
  • 2021. január 6.

Mikrofilm

Legendák, hagyományok és babonák szövetébe ágyazott mély és megható tanmese párját ritkító animációval – az ír folklórtrilógia záródarabja, a Wolfwalkers ott folytatja, ahol elődei abbahagyták.

A 2009-es Kells titkában az ország középkori kódexirodalmának rejtelmei, a 2014-es A tenger dalában pedig a mitológiai fóka-emberek, a selkiek története elevenedett meg – a Cartoon Saloon stúdió már ezekkel a darabokkal is a Pixar méltó kihívójának számított, a Wolfwalkers pedig ismét bebizonyította: képtelenek hibázni.

1650-ben járunk, az angol kolonizáció idején. Robyn, a 11 éves angol kislány Írországba érkezik apjával, a fővadásszal, de nem örül neki senki, hisz az angolokat még a környéken portyázó farkasoknál is jobban gyűlölik. Azért csak összebarátkozik a wolfwalker Mebh-vel (ejtsd: mév), aki nem csak ért az állatok nyelvén, de éjszaka maga is farkassá tud alakulni. Robyn is a képesség birtokába jut, ám nem csak ő, de az egész erdei kolónia veszélybe kerül, amikor a régens arra utasítja apját, hogy irtsa ki a ragadozókat a környékről.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.