Találós kérdés: vannak benne kastélyok, törökök, jordánok, rengeteg közpénz és Tiborcz István – mi az?

  • - urfi -
  • 2016. június 1.

Nagytotál

Jól tippeltek, egy letaglózó kapcsolati hálóról van szó.

Az e heti Narancs címlapsztorija elsősorban Adnan Polat életére és művére, valamint az Orbán családhoz fűződő viszonyára koncentrál. De a török milliárdos magyarországi működését érdemes az igazi keleti nyitás kontextusában szemlélni, és erre alkalmas a lenti ábra, cégek és emberek sokaságával.

A hálónak négy csomópontja van: az egyik Adnan Polat, a másik a Naffa család és az egykor az FBI által is körözött szaúdi olajmágnás, Ghaith Pharaon, a harmadik Tiborcz István, a negyedik pedig a magyar kormány körül gubancolódik. Cikkünkben elmagyarázzuk, mi a bánat folyik itt.

(Ide kattintva még nagyobb a kép.)

false

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.