Balog Zoltán azért nem fogadna menekülteket, mert épp elég bajunk van a cigányokkal is

  • narancs.hu
  • 2015. augusztus 23.

Narancsblog

A papi emberminiszter nem éri be az illiberális állammal, ő intoleránsat akar. Minek még egy púp a hátunkra a menedékkérőkből, mikor a nagy rakás cigány már úgyis itt rontja a levegőt?

Balog Zoltán, az emberi erőforrások magyar minisztere arról beszélt egy bayreuthi politikai fórumon, hogy szerfelett nagy veszélybe sodorjuk magunkat, ha pusztán toleranciából befogadunk idegen kultúrákat, vallásokat, életmódokat. Világos beszéd: nem az életüket mentő menekülőkkel kell kezdenie valamit pillanatnyilag Európának, hanem kulturális agresszióval, vallási imperializmussal, illetve tömeges életmódexporttal. Ilyenformán mindenféle tolerancia elvetendő, mert európai identitásunk amúgy is le van gatyásodva Balog szerint, aminek csak jól betenne a sok menekült, bocsánat, „más kultúra”.

Balog Zoltán játszóteret avat Ózdon

Balog Zoltán játszóteret avat Ózdon

Fotó: Vajda János/MTI


Az európai identitást éppenséggel nem a nyitottság, hanem az erős nemzeti öntudat erősíti – éppenséggel aki nagyon akar, már Balog ezen kijelentésével is vitatkozhat, mondjuk, ha azon már túltette magát, hogy épp egy olyan figura aggódik itt nagyban az európai identitásért, akinek a közvetlen főnöke minden gyanús egzisztenciájú közép-ázsiai diktátorocskának hálás képpel képes elrebegni, hogy mennyire otthon érzi magát az országában – feltéve, hogy az illető valamicske pénzmagot belenget neki. De szerencsére Balog miniszter tényleg minden lehetőségre figyelmező szereplésének ez csak a felütése volt, ezért nem kell leragadnunk ott, hogy a magyar állam európai identitását eleddig legfeljebb a Brüsszelből érkező rendszeres pénzküldemények zavartalansága feletti aggodalom jelentette. Hiszen Balog arra is kitért, hogy mit kéne csinálnia Európának a bevándorlók pátyolgatása helyett.
Hát, felemelni a cigányokat. Tényleg, csapunk a homlokunkra, van nekünk már egy púp a hátunkon, farigcsáljuk előbb azt le, aztán majd jöhet a többi gond – például addig szólhatnánk is a menedékkérőknek, hogy kopogtassanak legyenek szívesek máshol, mi nem érünk rá éppen, mert cigányokat fehérítünk. Vagy egyáltalán, az lenne a legjobb, ha otthon maradnának, s nem kopogtatnának sehol, nyugton ülve maradnának a hátsójukon, megvárván csendben, míg náluk kopogtat az Iszlám Állam, vagy valaki más jóakarójuk.
Persze ezen a ponton megint nem tudunk eléggé elvonatkoztatni az emberminiszter erőforrás-miniszteri mivoltától, aki ugyebár azt mondta e közlésével, hogy kedves unió, tessen már egy nagyobbacska összeget nekünk cigányfelzárkóztatásra is folyósítani, mert ugyan eddig csak vazallusaink (x szavazatmennyiséget felajánló üzleti partnereink) szükségszerű javadalmazását végeztük a „romák felzárkóztatása” címszó alatt, de ha lenne még egy kis pénz, akkor a többi része is menne simán. Hihetően hangzik, nemde?
Régi becsípődése ez a magyar kormánynak, igaz, májusban Trócsányi László még egyértelműbben fogalmazott, amikor azt mondta, hogy Magyarország azért nem tud gazdasági menekülteket befogadni, mert 800 ezer cigányról kell gondoskodnia. Hiába egyértelműbb (végtére is az igazságminiszter mondta), ha ugyanúgy hamis (végtére is az igazságminiszter mondta), ha ugyanúgy összekeveri a fogalmakat.
Hiszen a magyar államnak természetesen nem gondoskodnia kellene 800 ezer magatehetetlen polgáráról, pláne ennyi cigányról, hanem a szegénység gyártása helyett megfelelő lehetőségek biztosításán kellene törnie magát. Ám ezt tehetség, rátermettség, de legfőképpen az erre irányuló szándékok teljes és tudatos hiányában nem teszi, hanem mutogat a cigányokra, a menekültekre, és tartja a markát Európánál. Hiszen neki oly európai az identitása. Fenéket, Magyarország kormányának egy identitása van: szerezni. Hogy ez nem identitás? Na és.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.