Balog Zoltán azért nem fogadna menekülteket, mert épp elég bajunk van a cigányokkal is

  • narancs.hu
  • 2015. augusztus 23.

Narancsblog

A papi emberminiszter nem éri be az illiberális állammal, ő intoleránsat akar. Minek még egy púp a hátunkra a menedékkérőkből, mikor a nagy rakás cigány már úgyis itt rontja a levegőt?

Balog Zoltán, az emberi erőforrások magyar minisztere arról beszélt egy bayreuthi politikai fórumon, hogy szerfelett nagy veszélybe sodorjuk magunkat, ha pusztán toleranciából befogadunk idegen kultúrákat, vallásokat, életmódokat. Világos beszéd: nem az életüket mentő menekülőkkel kell kezdenie valamit pillanatnyilag Európának, hanem kulturális agresszióval, vallási imperializmussal, illetve tömeges életmódexporttal. Ilyenformán mindenféle tolerancia elvetendő, mert európai identitásunk amúgy is le van gatyásodva Balog szerint, aminek csak jól betenne a sok menekült, bocsánat, „más kultúra”.

Balog Zoltán játszóteret avat Ózdon

Balog Zoltán játszóteret avat Ózdon

Fotó: Vajda János/MTI


Az európai identitást éppenséggel nem a nyitottság, hanem az erős nemzeti öntudat erősíti – éppenséggel aki nagyon akar, már Balog ezen kijelentésével is vitatkozhat, mondjuk, ha azon már túltette magát, hogy épp egy olyan figura aggódik itt nagyban az európai identitásért, akinek a közvetlen főnöke minden gyanús egzisztenciájú közép-ázsiai diktátorocskának hálás képpel képes elrebegni, hogy mennyire otthon érzi magát az országában – feltéve, hogy az illető valamicske pénzmagot belenget neki. De szerencsére Balog miniszter tényleg minden lehetőségre figyelmező szereplésének ez csak a felütése volt, ezért nem kell leragadnunk ott, hogy a magyar állam európai identitását eleddig legfeljebb a Brüsszelből érkező rendszeres pénzküldemények zavartalansága feletti aggodalom jelentette. Hiszen Balog arra is kitért, hogy mit kéne csinálnia Európának a bevándorlók pátyolgatása helyett.
Hát, felemelni a cigányokat. Tényleg, csapunk a homlokunkra, van nekünk már egy púp a hátunkon, farigcsáljuk előbb azt le, aztán majd jöhet a többi gond – például addig szólhatnánk is a menedékkérőknek, hogy kopogtassanak legyenek szívesek máshol, mi nem érünk rá éppen, mert cigányokat fehérítünk. Vagy egyáltalán, az lenne a legjobb, ha otthon maradnának, s nem kopogtatnának sehol, nyugton ülve maradnának a hátsójukon, megvárván csendben, míg náluk kopogtat az Iszlám Állam, vagy valaki más jóakarójuk.
Persze ezen a ponton megint nem tudunk eléggé elvonatkoztatni az emberminiszter erőforrás-miniszteri mivoltától, aki ugyebár azt mondta e közlésével, hogy kedves unió, tessen már egy nagyobbacska összeget nekünk cigányfelzárkóztatásra is folyósítani, mert ugyan eddig csak vazallusaink (x szavazatmennyiséget felajánló üzleti partnereink) szükségszerű javadalmazását végeztük a „romák felzárkóztatása” címszó alatt, de ha lenne még egy kis pénz, akkor a többi része is menne simán. Hihetően hangzik, nemde?
Régi becsípődése ez a magyar kormánynak, igaz, májusban Trócsányi László még egyértelműbben fogalmazott, amikor azt mondta, hogy Magyarország azért nem tud gazdasági menekülteket befogadni, mert 800 ezer cigányról kell gondoskodnia. Hiába egyértelműbb (végtére is az igazságminiszter mondta), ha ugyanúgy hamis (végtére is az igazságminiszter mondta), ha ugyanúgy összekeveri a fogalmakat.
Hiszen a magyar államnak természetesen nem gondoskodnia kellene 800 ezer magatehetetlen polgáráról, pláne ennyi cigányról, hanem a szegénység gyártása helyett megfelelő lehetőségek biztosításán kellene törnie magát. Ám ezt tehetség, rátermettség, de legfőképpen az erre irányuló szándékok teljes és tudatos hiányában nem teszi, hanem mutogat a cigányokra, a menekültekre, és tartja a markát Európánál. Hiszen neki oly európai az identitása. Fenéket, Magyarország kormányának egy identitása van: szerezni. Hogy ez nem identitás? Na és.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.