Csúcsra jár a téboly – Schöpflin György tudományosan magyarázza a disznófejet

  • narancsblog
  • 2016. augusztus 23.

Narancsblog

A Mandiner közölt villáminterjút a „képviselő-professzorral.” Ostobaság és cinizmus találkozása ritkán szül ennyire visszataszító elegyet.

Kezdődött azzal, hogy vélhetően néhány túlbuzgó önkéntes határőr cukorrépából faragott migránselrettentő maszkokat applikált a szerb–magyar határkerítésre. Andrew Stroehlein, a Human Rights Watch munkatársa teljesen jogosan fakadt ki twitterén a performansz ellen, és azt is megjegyezte, hogy a menekülthullámot nem lehet ily módon megállítani.

Aztán jött Schöpflin György fideszes EP-képviselő – mit képviselő, képviselő-professzor! –, és azt mondta, hogy dehogynem, bár a disznófejek azért mégiscsak hatékonyabbak lennének.

Schöpflin György

Schöpflin György

Fotó: MTI

Gusztustalan kommentjét rögvest felkapta a világsajtó, és Twitter-fiókját is elárasztották a felháborodott vélemények. Professzor úr azonban nem érzi úgy, hogy bármiért is bocsánatot kellene kérnie, sőt, a Mandinernek adott interjújában úgy tesz, mintha nem is értené, miért lett egyáltalán ügy a szavaiból.

„Nem aláztam meg senkit. Szerintem az senkit nem aláz meg, ha azt mondom, hogy a disznófej haram. Azaz tiltott. Ez bizony ténymegállapítás. Lehet, hogy a liberális pártnak ez nem tetszik, de attól még így van, s ha valaki csak egy kicsit ismeri a muszlim vallást, akkor ezt pontosan tudja” – védekezik Schöpflin, majd kifejti, „antropológiailag” milyen érdekes, hogy egyes kultúrák érzékenyen reagálnak a sertésre, mások meg nem. A disznófejes határkerítés ötletét puszta „gondolatkísérletnek” nevezi, és ebben remek partnerre lel a Mandiner újságírójában, aki az affér élét a „vihar a biliben” jelzővel üti el.

Nem tudjuk, mi járhat Schöpflin György fejében, és őszintén szólva ez nem is nagyon számít. Persze nehezen hisszük el, hogy nem érti, mi a baj. Hogy miért szégyenletes a magyar határnál várakozó sokat szenvedett, jogaiktól nagyjából már eddig is megfosztott menedékkérőket még hitükben is megalázni. Akár csak egy „gondolatkísérlet” erejéig.

Mindenesetre az egykor egyetemen is tanító Schöpflin megszólalása – a többi cégéres „vallástudós” és „biztonságpolitikai szakértő” delirálásával együtt – rávilágít arra, hogy a kormányzati menekültellenes kampánynak korántsem egyedüli célja a gyűlöletkeltés.

Nem. A fideszes politikai és médiahenger szép lassan egy olyan közéletet hoz létre, amelyben az átlagpolgár egyre nehezebben tudja megkülönböztetni az igazat a hamistól, a tényt a véleménytől, a komolyat a nevetségestől, a lényegest a lényegtelentől, a valóságot a puszta manipulációtól. Nem a menekültek, hanem az ostobaságokat nagy magabiztossággal visszhangzó „tudósok” és a cinikus politikusok tehetnek arról, ha úgy érezzük, világunkban egyre kevesebb a biztos pont.

Ahogy Schöpflin professzor is megmondta, akár még az is lehet, hogy Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó remek ötletnek tartja majd a disznófejes határvédelmet. Tényleg nem lepődnénk meg rajta.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

A mókamester

„Mindenki nyugodjon le. Újra jó a víz Fehérváron” – közölte Takács Péter a Facebookon, egy szurikátát ábrázoló mémmel illusztrálva. Ez nagyjából azt jelenti, hogy eleve valami piti ügyről, műbalhéról volt szó.

A lélekkufárok

„Felkérjük Kuminetz Gézát (rektor atya – a szerk.), hogy tartsa fenn a dékán fegyelmi döntését, és szükség esetén követelje meg azon oktatók önkéntes távozását, akik tartósan aláássák az intézmény keresztény identitását” – áll a CitizenGO nevezetű „ultrakonzervatív” (lefordítva: bigott) lobbiszervezet hazai lerakatának augusztus 28-án kelt, Megvédjük a keresztény oktatás szabadságát a Pázmányon! című petíciójában.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”