Csúcsra jár a téboly – Schöpflin György tudományosan magyarázza a disznófejet

  • narancsblog
  • 2016. augusztus 23.

Narancsblog

A Mandiner közölt villáminterjút a „képviselő-professzorral.” Ostobaság és cinizmus találkozása ritkán szül ennyire visszataszító elegyet.

Kezdődött azzal, hogy vélhetően néhány túlbuzgó önkéntes határőr cukorrépából faragott migránselrettentő maszkokat applikált a szerb–magyar határkerítésre. Andrew Stroehlein, a Human Rights Watch munkatársa teljesen jogosan fakadt ki twitterén a performansz ellen, és azt is megjegyezte, hogy a menekülthullámot nem lehet ily módon megállítani.

Aztán jött Schöpflin György fideszes EP-képviselő – mit képviselő, képviselő-professzor! –, és azt mondta, hogy dehogynem, bár a disznófejek azért mégiscsak hatékonyabbak lennének.

Schöpflin György

Schöpflin György

Fotó: MTI

Gusztustalan kommentjét rögvest felkapta a világsajtó, és Twitter-fiókját is elárasztották a felháborodott vélemények. Professzor úr azonban nem érzi úgy, hogy bármiért is bocsánatot kellene kérnie, sőt, a Mandinernek adott interjújában úgy tesz, mintha nem is értené, miért lett egyáltalán ügy a szavaiból.

„Nem aláztam meg senkit. Szerintem az senkit nem aláz meg, ha azt mondom, hogy a disznófej haram. Azaz tiltott. Ez bizony ténymegállapítás. Lehet, hogy a liberális pártnak ez nem tetszik, de attól még így van, s ha valaki csak egy kicsit ismeri a muszlim vallást, akkor ezt pontosan tudja” – védekezik Schöpflin, majd kifejti, „antropológiailag” milyen érdekes, hogy egyes kultúrák érzékenyen reagálnak a sertésre, mások meg nem. A disznófejes határkerítés ötletét puszta „gondolatkísérletnek” nevezi, és ebben remek partnerre lel a Mandiner újságírójában, aki az affér élét a „vihar a biliben” jelzővel üti el.

Nem tudjuk, mi járhat Schöpflin György fejében, és őszintén szólva ez nem is nagyon számít. Persze nehezen hisszük el, hogy nem érti, mi a baj. Hogy miért szégyenletes a magyar határnál várakozó sokat szenvedett, jogaiktól nagyjából már eddig is megfosztott menedékkérőket még hitükben is megalázni. Akár csak egy „gondolatkísérlet” erejéig.

Mindenesetre az egykor egyetemen is tanító Schöpflin megszólalása – a többi cégéres „vallástudós” és „biztonságpolitikai szakértő” delirálásával együtt – rávilágít arra, hogy a kormányzati menekültellenes kampánynak korántsem egyedüli célja a gyűlöletkeltés.

Nem. A fideszes politikai és médiahenger szép lassan egy olyan közéletet hoz létre, amelyben az átlagpolgár egyre nehezebben tudja megkülönböztetni az igazat a hamistól, a tényt a véleménytől, a komolyat a nevetségestől, a lényegest a lényegtelentől, a valóságot a puszta manipulációtól. Nem a menekültek, hanem az ostobaságokat nagy magabiztossággal visszhangzó „tudósok” és a cinikus politikusok tehetnek arról, ha úgy érezzük, világunkban egyre kevesebb a biztos pont.

Ahogy Schöpflin professzor is megmondta, akár még az is lehet, hogy Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó remek ötletnek tartja majd a disznófejes határvédelmet. Tényleg nem lepődnénk meg rajta.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.