Egy hangulatjavító intézkedés – Dögölj meg, biciklista!

  • narancsblog
  • 2014. július 19.

Narancsblog

Módosították a KRESZ-t, mától piásan is biciklizhetünk. Mindenhol.

Eddig az volt a szabály, hogy „járművet csak az vezethet, aki a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és a szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol”. A biciklisták számára annyi könnyítés volt a zéró toleranciához képest, hogy 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál szabták meg a bírságolási határt, amennyiben a kerékpáros tette nem minősült bűncselekménynek. Azonban a mától életbe lépő rendelkezés szerint, ha a kerékpáros a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, akkor lehet a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Bármennyi.

Most már csak az kérdés, ki dönti el, hogy az ittas biciklista képes-e a jármű biztonságos vezetésére? Az ivócimbora? A csapos? A rendőr? Ó, dehogy! Maga az érintett, hiszen mégiscsak felnőtt emberről van szó. De mi van a „józan ítélőképességgel”? Akik ezt a rendeletet hozták, mintha elfelejtették volna a kocsmai alapigazságot, hogy minél többet iszik valaki, annál magabiztosabb, tehát azok érezhetik leginkább, hogy a jármű biztonságos vezetésére képesek, akik a legjobban berúgtak.

Biztosan vannak statisztikák, amelyek feketén-fehéren bizonyítják, hogy a korábbi rendelkezés elrettentő hatása a nullával volt egyenlő, meg aztán a rendőrök is utálhatták az evvel járó papírmunkát, a beszélni is alig tudó biciklistával szembeni intézkedést, és így tovább... De akkor az lenne a helyes eljárás, hogy hagyjuk a fenébe? Dögöljön csak meg a részeg állat, ha arra se képes, hogy eldöntse, felülhet-e biciklijére.

Akkor most erre iszunk.

És még véletlenül sem gondolunk arra, hogy ha csak egyetlenegy ember volt, aki a várható büntetés miatt nem ült mocsárrészegen a biciklijére, és éppen ezért élte meg a másnap reggelt, már akkor ezerszer többet ért a korábbi szabály, mint ez mostani hangulatjavító intézkedés. Ami semmi másra nem jó, mint hogy a hamis látszatot erősítse: milyen vagány csávók a mi döntéshozóink.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.