Soha nem fogjuk megtudni, mi lett volna Nagy Kriszta Tereskova Portréfestést vállalok című kiállításának következménye Lévai Anikó közreműködése nélkül. A rengeteg Orbán-fejjel gyönyörködtető tárlat nem okozott botrányt, Kerényi és Fekete Györgyök sem emelték fel hangjukat, ezért ha nem nyílik meg az a bizonyos pénztárca, akkor a finisszázst követően legfeljebb annyi történik, hogy a művésznő életrajza, egy újabb – némi készpénzzel is járó – geggel gazdagodik, aztán törhette volna fejét, merre tovább?
De közbelépett Lévai Anikó, méghozzá hasonlóképp, ahogy az európai államfők feleségei is eljárnának ilyenkor: nagyvonalúan. Nem borult ki, nem háborodott fel és hívta Bayert vagy Borókait, nem kezdett el sipítozni, hogy máglyára a boszorkával, mert ez a luvnya (aki még a Parlament tövébe is odaszart) hülyét csinált az én országépítő uramból. Nem. Inkább vásárolt magának két Viktort, s ezzel nemcsak lenullázta a tárlat „ellenzéki” üzenetét, ha egyáltalán volt ilyen, de azt is kifejezésre juttatta, hogy érti a humort, értékeli a bátorságot stb. (Eljátszadozhatunk persze azzal a gondolattal is, mi lett volna, ha Nagy Kriszta Tereskova Lévai Anikó-portrékkal rakja tele a kiállítótermet, akkor a miniszterelnök úr is hasonlóképp járt volna el? Inkább hagyjuk.)
Ami a lényeg, hogy Krisz. Ter. eddig 6,5 milliót karmolt az Orbán Viktor-képekkel. Miként arról a Blikk beszámolt, a művésznő annyi megrendelést kap, hogy alig győzi teljesíteni, eladott már 115 Orbánt, és hol a vége? Mi több, rajongója is akadt a képeknek, Argay László miskolci nőgyógyász, akiről két évvel ezelőtt azt írta az origo.hu, hogy az ő közbenjárására került egy semmiféle egyészségügyi képzettséggel nem rendelkező, magyarul is alig beszélő műkereskedő a törökbálinti tüdőgyógyintézet élére. A kiválasztott véletlenül Argay veje is volt...
Ennek azonban semmi jelentősége nincs. Argay nem a külföldi hozzátartozóval akar seftelni, vagyis a doktor nem azért vitt haza 16 Orbánt a kiállításról, sőt rendelt még négyet, mert busás haszonnal akar túladni a képeken. „Szeretnék állandó kiállítást csinálni belőlük a magánklinikámon, valamint szeretném támogatni a kortárs művészetet. Nagy tisztelője vagyok Orbán Viktornak, ő az első miniszterelnök, akiről portrésorozat készült” – nyilatkozta a Blikknek, amiről elsőre ez ugrott be:
| ||
Vagy ez:
| ||
Csakhogy ez holtvágány, mi több, demagógia. Inkább arról lehet szó, hogy a doktor valamiféle varázserőt tulajdonít a képeknek, csak nem meri bevallani. Van-e más épkézláb magyarázat arra, hogy egy nőgyógyászati létesítményt a minisztelnök húsz portréjával dekoráljanak, mint az, hogy feltételezik, bizalmat ébreszt a páciensekben. És innen már csak egy apró lépés a képek csodatevő erejébe vetett hit, majd az azt követő csodák sora. Aztán egy reggel azt olvassuk, hogy Argay magánklinikáján, ahol eddig is meddő asszonyok váltak termékennyé, gyógyíthatatlan betegek makkegészségessé, s ahová elkeseredett nők légiója zárándokol szerte a világból, egyszer csak könnyezni kezdett valamelyik Orbán-portré, nem is egy, mind a húsz. Másnap egy Szűz Mária nevű nő kért terhességi vizsgálatot, aki szűz is volt meg várandós is.
Ha pedig ez bekövetkezik – márpedig bekövetkezik –, akkor az a minimum, hogy megválasszák Nagy Kriszta Tereskovát a KDNP elnökének, de akár lehetne az első esztergomi érseknő is.
