Hajrá, Gyömrő!

  • narancsblog
  • 2013. január 3.

Narancsblog

„Gyömrő belügye, hogy van-e itt Horthy tér, vagy nincs” – állította Romsics professzor májusban azon az előadáson, amelyet a Horthy-korszakról tartott a város vezetőinek meghívására. Véleményét sokan osztják, országgyűlési képviselők is, és nem csak a jobb térfélen.

Mi azonban úgy vagyunk vele, hogy nem szeretnénk olyan országban élni, ahol Horthy emlékét hivatalosan ápolni lehet. A népirtásért felelős, politikai tetteit a fasiszta eszmékre építő vezér ünneplése nem más, mint a népirtás és a fasiszta eszmék ünneplése. Ez pedig nyilván nem Gyömrő – és Debrecen, Csókakő, Kereki – belügye.

Ezért a rendkívül fontos ügyért egyedül a gyömrői állampolgárok, pontosabban azok szép számú csoportja szállt síkra. Erős helyi ellenszélben elkezdtek kampányolni az egykori Szabadság tér átnevezése ellen, majd amikor ez nem járt sikerrel, népszavazási kezdeményezéssel éltek.

Gyömrő most vasárnap járulhat az urnákhoz.

A lakosok felének, 6800 embernek kell elmennie, hogy érvényes legyen a népszavazás. 3800-an írták alá a népszavazási kezdeményezést (ebből 2800-at fogadott el az önkormányzat), vagyis érvényesség esetén nyerni fognak. A népszavazás két esetben lehet érvényes. Az egyik az, ha elmegy 2200 olyan ember is, akit nem zavar az átnevezés. A Horthy-kultuszt támogatók viszont szerencsére nincsenek ennyien (a tér átnevezését a Jobbik kezdeményezte, amely egyetlen képviselőt ad a testületnek – ő 216 szavazattal jutott be), a közömbösök pedig nem fognak elsétálni szavazni – pláne, hogy a polgármester is az otthonmaradást javasolta nekik. Ezért csak akkor van esély a sikerre, ha a népszavazási kezdeményezéshez nevüket adók magukkal visznek még 2200 hasonlóan gondolkodó embert.

Gyömrő kisváros. A polgármester már az aláírási íveknél is hangsúlyozta, hogy látszanak a nevek és a címek. Vagyis kell némi civil kurázsi ahhoz, hogy ilyen közállapotok mellett elmenjen az ember szavazni. Szerencsére akadt már 3800, akik nélkül a most vasárnapi rendezvény nem jöhetett volna létre, s most a feladat egyszerűbb: csak ikszelni kell, szignózni nem.

Gyömrőiek! Köszönjük a bátorságotokat, a kitartásotokat, és arra kérünk benneteket, menjetek el vasárnap szavazni! Lélekben veletek leszünk. Hiszen ez nem gyömrői belügy. Ez a mi közös ügyünk, minden magyar állampolgáré, aki tiszteli az emberi méltóságot és a jogállamiságot.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.