Hajrá, Gyömrő!

  • narancsblog
  • 2013. január 3.

Narancsblog

„Gyömrő belügye, hogy van-e itt Horthy tér, vagy nincs” – állította Romsics professzor májusban azon az előadáson, amelyet a Horthy-korszakról tartott a város vezetőinek meghívására. Véleményét sokan osztják, országgyűlési képviselők is, és nem csak a jobb térfélen.

Mi azonban úgy vagyunk vele, hogy nem szeretnénk olyan országban élni, ahol Horthy emlékét hivatalosan ápolni lehet. A népirtásért felelős, politikai tetteit a fasiszta eszmékre építő vezér ünneplése nem más, mint a népirtás és a fasiszta eszmék ünneplése. Ez pedig nyilván nem Gyömrő – és Debrecen, Csókakő, Kereki – belügye.

Ezért a rendkívül fontos ügyért egyedül a gyömrői állampolgárok, pontosabban azok szép számú csoportja szállt síkra. Erős helyi ellenszélben elkezdtek kampányolni az egykori Szabadság tér átnevezése ellen, majd amikor ez nem járt sikerrel, népszavazási kezdeményezéssel éltek.

Gyömrő most vasárnap járulhat az urnákhoz.

A lakosok felének, 6800 embernek kell elmennie, hogy érvényes legyen a népszavazás. 3800-an írták alá a népszavazási kezdeményezést (ebből 2800-at fogadott el az önkormányzat), vagyis érvényesség esetén nyerni fognak. A népszavazás két esetben lehet érvényes. Az egyik az, ha elmegy 2200 olyan ember is, akit nem zavar az átnevezés. A Horthy-kultuszt támogatók viszont szerencsére nincsenek ennyien (a tér átnevezését a Jobbik kezdeményezte, amely egyetlen képviselőt ad a testületnek – ő 216 szavazattal jutott be), a közömbösök pedig nem fognak elsétálni szavazni – pláne, hogy a polgármester is az otthonmaradást javasolta nekik. Ezért csak akkor van esély a sikerre, ha a népszavazási kezdeményezéshez nevüket adók magukkal visznek még 2200 hasonlóan gondolkodó embert.

Gyömrő kisváros. A polgármester már az aláírási íveknél is hangsúlyozta, hogy látszanak a nevek és a címek. Vagyis kell némi civil kurázsi ahhoz, hogy ilyen közállapotok mellett elmenjen az ember szavazni. Szerencsére akadt már 3800, akik nélkül a most vasárnapi rendezvény nem jöhetett volna létre, s most a feladat egyszerűbb: csak ikszelni kell, szignózni nem.

Gyömrőiek! Köszönjük a bátorságotokat, a kitartásotokat, és arra kérünk benneteket, menjetek el vasárnap szavazni! Lélekben veletek leszünk. Hiszen ez nem gyömrői belügy. Ez a mi közös ügyünk, minden magyar állampolgáré, aki tiszteli az emberi méltóságot és a jogállamiságot.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.