Hajrá, Gyömrő!

  • narancsblog
  • 2013. január 3.

Narancsblog

„Gyömrő belügye, hogy van-e itt Horthy tér, vagy nincs” – állította Romsics professzor májusban azon az előadáson, amelyet a Horthy-korszakról tartott a város vezetőinek meghívására. Véleményét sokan osztják, országgyűlési képviselők is, és nem csak a jobb térfélen.

Mi azonban úgy vagyunk vele, hogy nem szeretnénk olyan országban élni, ahol Horthy emlékét hivatalosan ápolni lehet. A népirtásért felelős, politikai tetteit a fasiszta eszmékre építő vezér ünneplése nem más, mint a népirtás és a fasiszta eszmék ünneplése. Ez pedig nyilván nem Gyömrő – és Debrecen, Csókakő, Kereki – belügye.

Ezért a rendkívül fontos ügyért egyedül a gyömrői állampolgárok, pontosabban azok szép számú csoportja szállt síkra. Erős helyi ellenszélben elkezdtek kampányolni az egykori Szabadság tér átnevezése ellen, majd amikor ez nem járt sikerrel, népszavazási kezdeményezéssel éltek.

Gyömrő most vasárnap járulhat az urnákhoz.

A lakosok felének, 6800 embernek kell elmennie, hogy érvényes legyen a népszavazás. 3800-an írták alá a népszavazási kezdeményezést (ebből 2800-at fogadott el az önkormányzat), vagyis érvényesség esetén nyerni fognak. A népszavazás két esetben lehet érvényes. Az egyik az, ha elmegy 2200 olyan ember is, akit nem zavar az átnevezés. A Horthy-kultuszt támogatók viszont szerencsére nincsenek ennyien (a tér átnevezését a Jobbik kezdeményezte, amely egyetlen képviselőt ad a testületnek – ő 216 szavazattal jutott be), a közömbösök pedig nem fognak elsétálni szavazni – pláne, hogy a polgármester is az otthonmaradást javasolta nekik. Ezért csak akkor van esély a sikerre, ha a népszavazási kezdeményezéshez nevüket adók magukkal visznek még 2200 hasonlóan gondolkodó embert.

Gyömrő kisváros. A polgármester már az aláírási íveknél is hangsúlyozta, hogy látszanak a nevek és a címek. Vagyis kell némi civil kurázsi ahhoz, hogy ilyen közállapotok mellett elmenjen az ember szavazni. Szerencsére akadt már 3800, akik nélkül a most vasárnapi rendezvény nem jöhetett volna létre, s most a feladat egyszerűbb: csak ikszelni kell, szignózni nem.

Gyömrőiek! Köszönjük a bátorságotokat, a kitartásotokat, és arra kérünk benneteket, menjetek el vasárnap szavazni! Lélekben veletek leszünk. Hiszen ez nem gyömrői belügy. Ez a mi közös ügyünk, minden magyar állampolgáré, aki tiszteli az emberi méltóságot és a jogállamiságot.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.