Két kultúrember beszélget – Kövér megmondja, ki a bunkó

  • narancsblog
  • 2013. június 23.

Narancsblog

Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke a pénteki parlamenti bohózat után interjút adott az MTI-nek. Hirtelen felindulásból, valószínűleg.

Az interjúban a földbirtoktörvény elfogadását övező tiltakozásról azt mondta, hogy 1912 óta nem érte ekkora gyalázat a házat, utalván arra az esetre, amikor rálőttek Tisza Istvánra. Leginkább azért emlékeztetett Kövér szerint a híres merényletre a tegnapi balhé, mert a jobbikosok úgy viselkedtek, mint a futballhuligánok. A tiltakozó képviselők „alantas, rövid távú politikai céljaiknak” megfelelően randalíroztak, s különben is, e honatyák „kulturális színvonala, intelligenciája első látásra is ott van, hogy nagyjából ez várható tőlük, ennél sokkal több intellektuális teljesítmény nem”. Ja, a büdös bunkók.

Tehát vannak a kulturálatlan, intellektuálisan béka segge alatti, futballhuligán képviselők, akik tiltakoznak. S vannak az intelligens képviselők, a kultúremberek, akik hogy is lennének futballhuligánok. Világos képlet.

Vagy mégsem?

Kövér László ugyanis arra a kérdésre, hogy miről beszélgettek az ülésteremben ugyanekkor Orbán Viktorral, azt válaszolta: a labdarúgó NB I sorsolásáról.

Nyilván szerfölött kulturáltan.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.