Üzletszerű bájolgás – Orbán Viktor behajol a töröknek

  • narancsblog
  • 2013. június 21.

Narancsblog

A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, a török példa biztatás Magyarország számára is, és azt üzeni: ha egy nép megfelelő összefogást hoz létre és vezetői fejlődésre alkalmas programot alakítanak ki, akkor minden sikerülhet. „Reméljük, mi is hasonló utat járhatunk majd be” – tekintett a jövőbe Orbán.

A több ember halálával és ezrek bebörtönzésével járó állami arrogancia idején hátborzongató sorok ezek. A fenti, februári idézet a mából olvasva olyan szép és találó, hogy el se hinnénk, ha nem a Magyar Nemzetben olvasnánk, amelynek szavahihetőségében még soha nem kellett csalódnunk. Ugyanekkor, Recep Tayyip Erdoğan februári budapesti látogatásakor az is nyilvánvalóvá vált, hogy Orbán olyan szorosan követi török példaképét, oly nagy lendülettel, hogy időről időre belecsúszik érdemdús kollégája alfelébe. „Kevés vezető van a világon, aki olyan átalakításokat hajtott volna végre, mint a miniszterelnök úr” – mondta Orbán szerényen, miközben mindenki arra gondolt, hogy talán egy mégis akad, hogy van azért egy nagy európai államférfi, aki Erdoğanhoz mérhető.

Fogadj fiadnak, Recep!

Fogadj fiadnak, Recep!

Fotó: Kovács Tamás/MTI

Az Orbán és Erdoğan közti párhuzamok egész sorát lajstromozta már a kreatív magyar sajtó, az antidemokratikus folyamatoktól az olyan bájos apróságokig, mint a focibarát politika, az ország főterén lezavarni kívánt fakivágások és a kormány ellen tüntetők hasonló kezelése – nevezetesen, hogy a török és a magyar kormány egyaránt a meg nem határozott, külföldi háttérhatalom áskálódását látja az utcai megmozdulások mögött. De ahogy Orbán Viktor hiába szeretne Erdoğan lenni, annak gazdasági sikereit meg sem közelíti, úgy Orbán ellenzéke számára ezek a párhuzamok leginkább azzal a szomorú tanulsággal szolgálnak, hogy a demokrácia megértésében milyen messze vagyunk a törököktől. Hogy míg a törökök a nálunk ismeretlen mértékű állami erőszak ellenére is kiállnak a céljaikért, addig velünk, magyarokkal, bárki bármit megtehet.

„Egyetért-e államtitkárával, Németh Zsolttal abban, hogy a török demokrácia jól működik, és mennyiben más ez a helyzet, mint a 2006-os budapesti rendőri brutalitás?” – ezt kérdezte ma Orbántól a 444.hu. A válasz így hangzik: „Törökország fontos szövetségesünk, kormánya pedig szabad választásokon győzött, amelynek sok sikert kívánunk.” Mellékesen jegyeznénk meg: soha nem volt még ilyen gyáva vezetője az országnak. De ennél fontosabb, hogy szabadságharcos kormányunk állandó gyakorlatává tette az üzletszerű bájolgást. És Orbán Viktor nemcsak a nagyfiúkat kényezteti az ő szájával, nemcsak Kína és Oroszország lett újra testvéri nemzet, hanem aprópénzért, sőt, az aprópénz ígéretéért odaveti magát az azeri diktátor és a török szemkilövető lába elé. A baltás gyilkos kiadatása nem volt kicsinység, lássuk be, mégse kapott érte semmit (nekünk is csak a szégyen jutott) – úgyhogy népünk bölcs vezírének most nagyon kell iparkodnia a seggnyalással. Javasoljuk egy közös Szulejmán–Erdoğan szobor felállítását a Kossuth téren kivágott fák helyére, és ne késlekedjünk a régóta esedékes alkotmánymódosítással sem, amely végre az alaptörvény preambulumába foglalja az eddig elhallgatott történelmi tényt, hogy tudniillik a magyar és a török nép évszázadokon át harcolt vállvetve a züllött Nyugat ellen.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.