Nyárspolgárok és konténerek

  • narancsblog
  • 2012. november 27.

Narancsblog

Ne legyünk naivak: az, hogy a két, korábban a közmédiában dolgozó újságíró először éhségsztrájkkal tüntetett az MTVA hírszerkesztőségében folyó hírhamisítás ellen (lásd: Lomnici-, illetve Cohn-Bendit-ügy), majd jelenlétükkel hívták fel a figyelmet a szakmai alapú médiában elfogadhatatlan skandalumokra, semmi kézzelfogható hatással nem bír a közmédiára. Nagy Navarro Balázs és Szávuly Aranka lassanként úgy simult bele a napjainkba, mint fájós derék a paplanba. Megszoktuk. Ha balhé volt, elolvastuk a hírt. Szörnyülködtünk, ahogy most a hónap elején az MTVA a biztonsági őreivel elbánt velük, aztán kattintottunk a következő cikkre – legfeljebb örültünk közben, hogy folyamatos jelenlétükkel mementót állítanak a pártatlan tájékoztatás hűlt helyének.

Hanem hétfőn felkerült pár videó a millamedia.hu-ra. Ezeken Nagy Navarro Balázs egy kézikamerával kapja el néhány szóra a dohos szagú fogalmazást történészi-múzeumvezetői szerepkörben sem megvető Schmidt Mária és Betlen „Bársonyos Állvány Vagyok Én” János párosát, akik – ha jól vesszük ki – éppen közös taxival kívánják elhagyni a környéket.

De mindenekelőtt el vannak képedve.

„Ez elképesztő, ne haragudjál. (…) Mi ez a konténer az utcán? Ti miért az utcán vagytok?” – indít Betlen, és elmondja magáról, hogy ő annyira, de annyira jó fej, mert képzeljük, ő, igen ő próbált meg közvetíteni a nagyfőnökök és Nagy Navarróék között, hogy ne legyen már ekkora balhé, csak hát, szar a világ, nem lett belőle semmi. Amikor aztán Jánost gyorsan felvilágosítják, hogy nemrég még be akarták a tiltakozókat keríteni kordonokkal, Betlen szeme elkerekedik.

BJ: Elétek tettek volna valamit?

NNB: És lett volna egy egyméteres bejárat, ahol be tudtunk volna menni a ketrecbe. Mindezt erőszakkal, bűncselekmények útján.

Hat perce beszélgetnek, amikor Betlen újra kivágja: jó, de ő ezt akkor sem érti! Nem bírja felfogni! Mármint a konténereket. De azt sem, hogy mit kell itt pattogni holmi apróságokért. Például ez a Papp Dániel, hát ez nem is olyan rossz fiú – ismeri őt, beszélt vele, és igen, hát hibázott. Ki nem? „Én voltam az egyetlen, aki elment hozzá, és megkérdeztem, hogy mi történt. Senki, egyetlen kolléga nem akadt, aki megkérdezte volna tőle. Ugyanis én azt nem akartam elhinni, hogy ő szándékosan hamisított, hiszen ezzel csak lebukni lehet. Ő a fordítást olvasta, amiben nem volt benne az a csípős válasz, és akkor ő azt gondolta, hogy nem válaszolt. Nem volt jó tudósítás, én nem erről beszélek.” És Betlennek az empátiája is széles sávú: „csak mellesleg mondom, hogy ezt a fiatal srácot nagyon kinyírták.” Nos, Papp Dániel még mindig szerkeszt, és közpénzből kapja a fizetését. De továbbra sem ez a lényeg, hanem a konténerek. Hogy kerülnek oda? A köztévé politikai beszélgetéseket vezető riportere ennyit ért meg a körülötte folyó eseményekből.

Schmidt Mária hozzá képest szimpla nyárspolgár, akit csak az érdekel, hogy kényelmesen bejusson a stúdióba. „El vagyok képedve. Ilyet még sose láttam életemben. Mi ez itten? (…) Lezárni a forgalmat? Idejön az ember, és gyalogoljon? Milyen dolog ez?” – hüledezik. Nagy Navarro próbálja másra terelni a szót, de nem lehet. A Terror Háza igazgató asszonya leakadt. Sápítozik. Tüntetni? Itt? Sőt amikor Betlennel együtt távozik, még akkor is azt kérdi, hogy „ez azt jelenti, hogy bármikor lezárhatják az utat?” Az elképesztő lenne. János, ugye nem?

Ennek a két embernek a kicsinyességét önmagában nem kell túlbecsülni. Sokan reagáltak volna ugyanígy: a tényekkel való szembenézés és a másik fél méltányolásának hiánya nagyon is magyar fenomén.

Ez a pár videó azonban: nyom. És miközben nyomot hagynak arról az elnéző mentalitásról, amivel nem is olyan kevesen kelnek-fekszenek a közmédiában (vagy épp kormánypárti szimpatizánsként), dokumentumot állítanak azoknak a reflexeiről, akik a magyar közszolgálati média gyarmatosításának haszonélvezői. Ha valaki egyszer dokumentumfilmet forgatna az MTV megszállásának történetéről, munkáját ezekkel a kockákkal is indíthatná.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.