Köcsögi beszéd: Orbán Viktor és a homoszexualitás

  • narancsblog
  • 2015. május 20.

Narancsblog

A magyar buzi – jó buzi! Mert nem ugrál, nem provokál. Legalábbis Orbán Viktor szerint.

A magyar politikailag inkorrekt nemzet, és ha valakinek gondjai lennének ennek a kijelentésnek az értelmezésével, már azon túl, hogy valakik már megint nem magyarok, most lett egy konkrét magyarunk is, aki a minap jó példával járt elöl, és megmutatta, mit is értsünk az egészséges, európai értelemben vett magyar politikai inkorrektségen.

Igen, maga a kormányfő az, akit kénytelenek vagyunk méltatni. Orbán Viktor ugyanis – újságírói érdeklődésre – leszögezte, hogy a homoszexuálisokkal szemben toleránsak vagyunk mi!

false

 

Fotó: MTI

Az Index durván provokatív kérdése ugyan nem erre vonatkozott, hanem arra, hogy a kormány – más kormányokkal ellentétben – eddig nem nyikkant meg a homofóbia és transzfóbia elleni világnap alkalmából a homofóbiáról, és hogy most itt lenne az alkalom. De sebaj, mert a kormányfő feltalálta magát, és a homofóbiát ugyan nem bélyegezte meg, de nem is méltatta, már csak azért sem, mert a homofóbiáról rögtön a „homoszexuálisok” jutottak az eszébe, akiket viszont szintén nem bélyegzett meg – nem a bélyegzős lábával kelt fel hétfőn, ez most már biztos! A némi vakarózás és hebegés után flottul előadott nemzeti álláspont lényege ez volt: más országokban a buzik ugrálnak, de nálunk nem ugrálnak, és ez azért van, mert mi toleránsak vagyunk velük, és mert a magyar buzi – jó buzi! Nem ugrál, nem provokál, nem mutogatja magát, mint a sok külföldi buzi, és addig, míg ezt nem teszi, számíthat minden toleranciánkra! Mi jól látjuk, hogy ők nem olyanok, mint mi vagyunk, ezt alaptörvényünk is jól látja, de toleranciásan eltoleráljuk ezt, és harmonikusan elharmonikázzuk az együttélést! Amíg tehetjük, persze, és a „homoszexuális közösség” izgágaságával, „azonos szabályozást” követelő esetleges „kihívó” viselkedésével fel nem rúgja türelmünket. Akkor nyilván lenne nemulass, még talán nemzeti konzultáció is.

Ez máris a híres magyar inkorrektség – és ugye, hogy nem is olyan borzasztó ez, s nem is ördöngösség! Érzéketlenség, gonoszság, s a más emberek elidegeníthetetlen jogai iránti megvetés – ennyi kell csak hozzá. Nem üldöz a magyar senkit, amíg valaki rá nem kényszeríti a magyart, hogy toleránsan, szívében irgalommal üldözze őt!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.