Köcsögi beszéd: Orbán Viktor és a homoszexualitás

  • narancsblog
  • 2015. május 20.

Narancsblog

A magyar buzi – jó buzi! Mert nem ugrál, nem provokál. Legalábbis Orbán Viktor szerint.

A magyar politikailag inkorrekt nemzet, és ha valakinek gondjai lennének ennek a kijelentésnek az értelmezésével, már azon túl, hogy valakik már megint nem magyarok, most lett egy konkrét magyarunk is, aki a minap jó példával járt elöl, és megmutatta, mit is értsünk az egészséges, európai értelemben vett magyar politikai inkorrektségen.

Igen, maga a kormányfő az, akit kénytelenek vagyunk méltatni. Orbán Viktor ugyanis – újságírói érdeklődésre – leszögezte, hogy a homoszexuálisokkal szemben toleránsak vagyunk mi!

false

 

Fotó: MTI

Az Index durván provokatív kérdése ugyan nem erre vonatkozott, hanem arra, hogy a kormány – más kormányokkal ellentétben – eddig nem nyikkant meg a homofóbia és transzfóbia elleni világnap alkalmából a homofóbiáról, és hogy most itt lenne az alkalom. De sebaj, mert a kormányfő feltalálta magát, és a homofóbiát ugyan nem bélyegezte meg, de nem is méltatta, már csak azért sem, mert a homofóbiáról rögtön a „homoszexuálisok” jutottak az eszébe, akiket viszont szintén nem bélyegzett meg – nem a bélyegzős lábával kelt fel hétfőn, ez most már biztos! A némi vakarózás és hebegés után flottul előadott nemzeti álláspont lényege ez volt: más országokban a buzik ugrálnak, de nálunk nem ugrálnak, és ez azért van, mert mi toleránsak vagyunk velük, és mert a magyar buzi – jó buzi! Nem ugrál, nem provokál, nem mutogatja magát, mint a sok külföldi buzi, és addig, míg ezt nem teszi, számíthat minden toleranciánkra! Mi jól látjuk, hogy ők nem olyanok, mint mi vagyunk, ezt alaptörvényünk is jól látja, de toleranciásan eltoleráljuk ezt, és harmonikusan elharmonikázzuk az együttélést! Amíg tehetjük, persze, és a „homoszexuális közösség” izgágaságával, „azonos szabályozást” követelő esetleges „kihívó” viselkedésével fel nem rúgja türelmünket. Akkor nyilván lenne nemulass, még talán nemzeti konzultáció is.

Ez máris a híres magyar inkorrektség – és ugye, hogy nem is olyan borzasztó ez, s nem is ördöngösség! Érzéketlenség, gonoszság, s a más emberek elidegeníthetetlen jogai iránti megvetés – ennyi kell csak hozzá. Nem üldöz a magyar senkit, amíg valaki rá nem kényszeríti a magyart, hogy toleránsan, szívében irgalommal üldözze őt!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.