Köcsögi beszéd: Orbán Viktor és a homoszexualitás

  • narancsblog
  • 2015. május 20.

Narancsblog

A magyar buzi – jó buzi! Mert nem ugrál, nem provokál. Legalábbis Orbán Viktor szerint.

A magyar politikailag inkorrekt nemzet, és ha valakinek gondjai lennének ennek a kijelentésnek az értelmezésével, már azon túl, hogy valakik már megint nem magyarok, most lett egy konkrét magyarunk is, aki a minap jó példával járt elöl, és megmutatta, mit is értsünk az egészséges, európai értelemben vett magyar politikai inkorrektségen.

Igen, maga a kormányfő az, akit kénytelenek vagyunk méltatni. Orbán Viktor ugyanis – újságírói érdeklődésre – leszögezte, hogy a homoszexuálisokkal szemben toleránsak vagyunk mi!

false

 

Fotó: MTI

Az Index durván provokatív kérdése ugyan nem erre vonatkozott, hanem arra, hogy a kormány – más kormányokkal ellentétben – eddig nem nyikkant meg a homofóbia és transzfóbia elleni világnap alkalmából a homofóbiáról, és hogy most itt lenne az alkalom. De sebaj, mert a kormányfő feltalálta magát, és a homofóbiát ugyan nem bélyegezte meg, de nem is méltatta, már csak azért sem, mert a homofóbiáról rögtön a „homoszexuálisok” jutottak az eszébe, akiket viszont szintén nem bélyegzett meg – nem a bélyegzős lábával kelt fel hétfőn, ez most már biztos! A némi vakarózás és hebegés után flottul előadott nemzeti álláspont lényege ez volt: más országokban a buzik ugrálnak, de nálunk nem ugrálnak, és ez azért van, mert mi toleránsak vagyunk velük, és mert a magyar buzi – jó buzi! Nem ugrál, nem provokál, nem mutogatja magát, mint a sok külföldi buzi, és addig, míg ezt nem teszi, számíthat minden toleranciánkra! Mi jól látjuk, hogy ők nem olyanok, mint mi vagyunk, ezt alaptörvényünk is jól látja, de toleranciásan eltoleráljuk ezt, és harmonikusan elharmonikázzuk az együttélést! Amíg tehetjük, persze, és a „homoszexuális közösség” izgágaságával, „azonos szabályozást” követelő esetleges „kihívó” viselkedésével fel nem rúgja türelmünket. Akkor nyilván lenne nemulass, még talán nemzeti konzultáció is.

Ez máris a híres magyar inkorrektség – és ugye, hogy nem is olyan borzasztó ez, s nem is ördöngösség! Érzéketlenség, gonoszság, s a más emberek elidegeníthetetlen jogai iránti megvetés – ennyi kell csak hozzá. Nem üldöz a magyar senkit, amíg valaki rá nem kényszeríti a magyart, hogy toleránsan, szívében irgalommal üldözze őt!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.