Minek azt bolygatni, hogy egyes fideszes politikusok melegek?

  • narancsblog
  • 2015. május 20.

Narancsblog

Ungár Klára outingolta a szerinte meleg Szájer Józsefet és Kocsis Mátét. Van ehhez joga? És mi közünk ehhez? Reszkethet a Jobbik és a KDNP?

Nem viccelt Orbán Viktor, amikor az Index a homofóbia elleni világnapon, egy sajtótájékoztatón nekiszegezte a kérdést: mit üzen a magyar miniszterelnök a homofóboknak, és mit kíván tenni a kormány annak érdekében, hogy „Magyarországon a nem heteroszexuális párok is félelem nélkül foghassák meg egymás kezét”?

A bátor és komoly kormányfő hosszas gondolkodás után belekezdett valami zavaros, maszatolós okfejtésbe a hagyományokról és a toleranciáról. Válaszából valószínűleg épp azért nem lett világbotrány rögtön, mert nehéz kihámozni, mit is akart mondani pontosan. Miközben a lényeg persze érthető, dehogy üzen ő a homofóboknak bármit is, ahogy azért sem kíván tenni semmit, hogy kevésbé legyen rossz nem heteroszexuálisnak lenni ebben az országban.

Belegázolt valamibe

Belegázolt valamibe

Fotó: MTI

Ehelyett a „homoszexuálisokat” – ami szerinte egy életfelfogás – elkülönítette a többségtől, a hagyományokra épülő derék magyar közösségtől, és világossá tette: „A tolerancia nem azt jelenti, hogy a tőlünk különböző életfelfogásokat azonos szabályozás alá vonnánk, mint a sajátunkat”, de türelmesek vagyunk a „homoszexuálisok magyar közösségével”, amíg azok nem viselkednek „kihívóan”. Azt is mondhatta volna, hogy amíg otthon, a négy fal között csinálják, de ilyen frappáns mondatok aznap nem jutottak eszébe.

Ungár Kláránál most szakadt el a cérna. Vagy, ahogy a költő mondja: most szakadt elebb. „Ha tudnám egy jobbikos politikusról, hogy meleg, biztos coming outoltatnám” – mondta korábban. (Léderer Andrásnál is most szakadt el valami, ő nyolc politikában töltött év után ezen a ponton pöccent be annyira, hogy coming outolt.)

Orbán Viktort természetesen eddig sem zavarta, ha barátai és beosztottjai buziztak egy kiadósat; amikor például Kulka János rákérdezett, miért nem vonja felelősségre a buzilobbizó Kerényi Imrét, a miniszterelnök válaszlevelében megköszönte az észrevételt, sok sikert kívánt Kulkának, Kerényi pedig maradt a helyén. Hiába, a melegségét régóta nyíltan vállaló Ungár most úgy érezte, lépnie kell, és a Facebookon kijelentette: két fideszes politikus, Szájer József és Kocsis Máté meleg. Kocsis azonnal reagált: „(...) olyan messze áll tőlem a homoszexualitás, mint Makótól Jeruzsálem. Velem maguk nincsenek eggyel többen. A primitív, személyeskedő kijelentéseiért pedig be fogom perelni.”

Mások coming outolása, vagyis az outing csak nálunk számít újdonságnak, az amerikai közéletben például bevett – és vitatott – gyakorlat. Érthető az idegenkedés: a szexuális vágy iránya és természete magánügy, továbbá a sok buzizás közben ez is támadásnak hat. Ungár esetében azonban a „lebuzizás” szóba sem jöhet, a közszereplőknek pedig tűrniük kell személyiségi jogaik korlátozását. (Erről lásd bővebben e heti lapszámunk cikkét Habony Árpád közlekedési kihágásnak nyilvánosságáról.)

Abba a vitába most nem is mennénk bele, hogy amennyiben a heteroszexuális élettársi és házastársi kapcsolatok természetes részét képezik a demokratikus közbeszédnek, akkor a melegek és transzneműek kapcsolatai mitől volnának védett személyes adatok. Még csak azt sem hozzuk fel, hogy Szájer József szövegezte a melegek jogait korlátozó alaptörvényt. Ahogy azon sem rugóznánk, milyen kockázatot jelenthet, ha politikus esetleg ilyesmivel zsarolható.

Nem, mindebbe egyelőre bele sem kezdünk. Vitatkozhatunk és érvelhetünk még eleget, de első körben egyszerű a helyzet: aki olyan politikai párt tagja, amely tűri és bátorítja a homofóbiát, és amelynek vezetője immár bevallottan melegellenes, annak el kell viselnie, ha a melegségét nyilvánosságra hozzák. Mert a magánélet szent, de az álszentség nem magánügy.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.