A korábbi kémelhárító szerint a kormány nem engedi, hogy a magyar titkosszolgálatok megvédjék az országot az oroszoktól

  • narancsblog
  • 2017. március 21.

Narancsblog

Mikor mozdul már meg az ellenzék? Vagy inkább az egész ország?

Nagyon durva interjút adott az Indexnek Katrein Ferenc, aki 13 évig dolgozott a magyar kémelhárításnak, többek közt műveleti igazgatóként és a főigazgató tanácsadójaként. Az egész szöveg kötelező olvasmány, hiszen enyhén szólva is ritka, hogy korábbi titkosszolgák nyíltan, névvel beszéljenek. Katrein ráadásul csak négy éve lépett ki az Alkotmányvédelmi Hivatal kötelékéből, vagyis elég friss információi vannak, és hajlandó aktuális kérdésekről beszélni.

Egy magyar titkosszolga részletesen felfedi, mennyire súlyos az orosz fenyegetés

 

Természetesen minden, a titkosszolgálatokkal foglalkozó nyilatkozatot és cikket fenntartásokkal kell kezelni, de az interjú állításainak súlyát növeli, hogy nem névtelen informátorról, erre-arra rálátó forrásról van szó, hanem egy magas beosztásban dolgozó kémelhárítóról, aki az arcát is adja a mondataihoz (és ezzel valószínűleg nem kis kockázatot vállal). Az is Katrein szavainak hitelessége mellett szól, hogy nem kezd el vagdalkozni, nincs benne semmi szenzációhajhászat és nem tetszeleg a világ minden titkát ismerő megmondóember szerepében. Nyilatkozata pont azért fontos, mert amellett, hogy számos érdekes részinformációt közöl, belsősként is megerősíti, ami kívülről is egyre jobban látszott.

Azt, hogy "az orosz szolgálatok úgy érzik, szabadon nyomulhatnak Magyarországon. A közmédia Kreml-propagandát sugároz, a letelepedési kötvényekkel illegális ügynököket lehet betelepíteni, és a politikusok tanácsadóit sem ártana átvilágítani".

A közelmúltban több olyan alkalom is lett volna, amikor a magyar társadalom és főleg az ellenzéki pártok észbe kaphattak volna. Amikor azt mondhatták volna, hogy a büdös francba, eddig nem figyeltünk oda eléggé, de majd most! Innentől ezt a kérdést, Putyin brutális befolyásszerzését, a magyar kormány behódolását, az orosz ügynökök nyomulását, az álhíroldalakat és a hackereket - mostantól mindezt a magyar közélet legfontosabb kérdéseként fogjuk kezelni!

Több ilyen pillanat volt: Donald Trump orosz segítséggel elért győzelmétől a bőnyi rendőrgyilkosságig, amelyet az orosz hírszerzés által gyakorlatoztatott szervezet vezetője követett el. De a katarzis elmadadt, földindulás nem volt. A kormány továbbra sem fog lépni az oroszok ellen, és még csak tájékoztatni sem fogja a lakosságot a veszélyekről. Továbbra is gátolni fogja viszont a titkosszolgálatokat abban, hogy megvédjék az országot. Ezt nehéz megemészteni, de ez van. A sajtó és az ellenzék feladata, hogy - a kormány helyett - fellépjen az orosz fenyegetés ellen.

Ha csak a múlt hetet nézzük: csütörtökön írta meg a 444, hogy a Honvédelmi Minisztériumot ugyanazok a hackerek támadták meg, mint az amerikai demokratákat; szombaton pedig Budapest szívében gyülekeztek a Kreml által támogatott európai szélsőjobb vezéralakjai, akik közül egyre többen költöznek Budapestre. Hiszen ők is tudják, hogy nálunk jó helyen vannak. Hogy az orosz szolgálatok Magyarországon bármit megtehetnek. És ne legyenek kétségeink, hogy ezzel a lehetőséggel vissza fognak-e élni.

Ez itt történik, velünk, most. A történelem emlékezni fog azokra, akik mindezt hagyják.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.