Termelési rekord a lignitbányában – Mit remélhet Orbán Viktor a sztálinista propagandától?

  • narancs.hu
  • 2015. december 5.

Narancsblog

A kerületi lap után az MTI is a Szabad Nép stílusát szedte elő. Ahogy az utóbbi időben sokan mások is – egyre többen.

Miközben tegnap a Tizenhetedik online fantasztikus tudósítása, a halk szavú Búz Sándorné hőstette dobogtatta meg szívünket, egy MTI-tudósítás is a daliás ötvenes éveket idézte fel:

„Új, 21 264 tonnás napi termelési rekord született csütörtökön a Mátrai Erőmű Zrt. bükkábrányi lignitbányájában. (…) Az erőmű teljesíti idei termelési és értékesítési célját: villamosenergia-termelése meghaladja a 6000 gigawattórát, a visontai és a bükkábrányi bányák együttes lignittermelése pedig eléri a 9 millió tonnát” – írták.

Megáll az eszünk?

Ugyan már! Ez a hangnem már régóta nemcsak a Szabad Nép megsárgult hasábjairól lehet ismerős. Mennyivel különb ennél a kormány permanens sikerpropagandája? És a köztévé, a közrádió? De olvassuk csak el azoknak az ún. jobboldali véleményformálóknak a dolgozatait, akik már attól is CIA-ügynököket haluznak, ha három ún. civil megiszik egy kávét a Kazinczy utcában? Nos, mindebből a napnál is világosabb: a kormány- és kormányközeli kommunikáció egy fikarcnyival sem különb, mint amilyen Révai Józseféké volt 1949–1953 között.

false

De miért nem lehet ezt modernizálni, miért ebben a szánalmas segéd-házfelügyelői stílben kell gyártani a hazugságot, amikor minden bizonnyal lennének ennél sokkal kifinomultabb eszközök a manipulációt illetően? Ennyire tehetségtelenek, dilettánsok, beszariak lennének? Meglehet. De egyvalamiről azért ne feledkezzünk meg!

Szorgalmas magyarok = dolgozó nép

Egészen pontosan arról, hogy az ötvenes évek elején nemcsak ÁVH-nk volt meg Recskünk, meg csengőfrászunk…

Volt egy világra szóló futballcsapatunk is! Oh, az a sok szép gól! Na és ki volt az, aki a média átalakításának szükségességét ecsetelte, és ennek azóta számos tanújele is akad? Ki az, aki a propagandaminisztériumot megálmodta? Ki az, aki egyre csak munkaalapú társadalmat, szorgalmas magyarokat (munkásosztály, dolgozó nép) emleget? Na, ugye!

Mi lenne, ha valaki mégiscsak szólna Orbán Viktornak: nem azért nyertünk 6:3-ra a Wembleyben, mert az összes újság a párt és a kormány dicsőségét zengte, de még csak nem is azért, mert a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Vorosilov bányában hétről hétre termelési rekord született.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.