Termelési rekord a lignitbányában – Mit remélhet Orbán Viktor a sztálinista propagandától?

  • narancs.hu
  • 2015. december 5.

Narancsblog

A kerületi lap után az MTI is a Szabad Nép stílusát szedte elő. Ahogy az utóbbi időben sokan mások is – egyre többen.

Miközben tegnap a Tizenhetedik online fantasztikus tudósítása, a halk szavú Búz Sándorné hőstette dobogtatta meg szívünket, egy MTI-tudósítás is a daliás ötvenes éveket idézte fel:

„Új, 21 264 tonnás napi termelési rekord született csütörtökön a Mátrai Erőmű Zrt. bükkábrányi lignitbányájában. (…) Az erőmű teljesíti idei termelési és értékesítési célját: villamosenergia-termelése meghaladja a 6000 gigawattórát, a visontai és a bükkábrányi bányák együttes lignittermelése pedig eléri a 9 millió tonnát” – írták.

Megáll az eszünk?

Ugyan már! Ez a hangnem már régóta nemcsak a Szabad Nép megsárgult hasábjairól lehet ismerős. Mennyivel különb ennél a kormány permanens sikerpropagandája? És a köztévé, a közrádió? De olvassuk csak el azoknak az ún. jobboldali véleményformálóknak a dolgozatait, akik már attól is CIA-ügynököket haluznak, ha három ún. civil megiszik egy kávét a Kazinczy utcában? Nos, mindebből a napnál is világosabb: a kormány- és kormányközeli kommunikáció egy fikarcnyival sem különb, mint amilyen Révai Józseféké volt 1949–1953 között.

false

De miért nem lehet ezt modernizálni, miért ebben a szánalmas segéd-házfelügyelői stílben kell gyártani a hazugságot, amikor minden bizonnyal lennének ennél sokkal kifinomultabb eszközök a manipulációt illetően? Ennyire tehetségtelenek, dilettánsok, beszariak lennének? Meglehet. De egyvalamiről azért ne feledkezzünk meg!

Szorgalmas magyarok = dolgozó nép

Egészen pontosan arról, hogy az ötvenes évek elején nemcsak ÁVH-nk volt meg Recskünk, meg csengőfrászunk…

Volt egy világra szóló futballcsapatunk is! Oh, az a sok szép gól! Na és ki volt az, aki a média átalakításának szükségességét ecsetelte, és ennek azóta számos tanújele is akad? Ki az, aki a propagandaminisztériumot megálmodta? Ki az, aki egyre csak munkaalapú társadalmat, szorgalmas magyarokat (munkásosztály, dolgozó nép) emleget? Na, ugye!

Mi lenne, ha valaki mégiscsak szólna Orbán Viktornak: nem azért nyertünk 6:3-ra a Wembleyben, mert az összes újság a párt és a kormány dicsőségét zengte, de még csak nem is azért, mert a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Vorosilov bányában hétről hétre termelési rekord született.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.