Több mint nyolcmilliárdba fájt, s nem járt vele csak a szégyen: mégsem kell az olaszoknak a sámándob

  • narancs.hu
  • 2016. szeptember 4.

Narancsblog

Sámán, sámán… simán dobták a sámándobot.

Bár egy ideig lehetett reménykedni, hogy az olaszok igényt tartanak a milánói expo magyar csodapavilonjára, de ennek vége. „Az olasz fél meggondolta magát, és mégsem tart igényt a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjára, amely így gond nélkül hazatérhet – tájékoztatta tegnap a Magyar Nemzetet Szőcs Géza.

Pedig volt még némi remény tavaly is, amikor Matteo Renzi olasz miniszterelnök a lap szerint azzal kecsegtetett, hogy sámándob az Olasz Műszaki Intézet egy részlegének ad majd otthont.

false

 

Fotó: MTI/EPA/Stefano Porta

Nos, mint Szőcs némileg csalódottnak tetsző szavaiból („az olasz fél meggondolta magát”) kitetszik: nem ad otthont. Nyilván nem lesz kőbaltás részlege a tervezett műszaki intézetnek.

Lehet hazahozni, s felállítani Karcagon, ahol a kormány újabb elképzelései szerint – micsoda előrelépés az eredeti tervekhez képest, melyek szerint egészségcentrum létesült volna benne Szombathelyen – immár „a magyarok lovas hagyományait fogja bemutatni”.

De hát mi a fenét is mutathatna be egyebet a 21. században egy kibaszott sámándob?

Pontosabban egy több mint 8 milliárd forintból összeeszkábált sámándob. Megtanulhatják belőle a karcagi, illetve az ország minden részéről odavezényelt gyerekek, hogyan lehet nyereg alatt puhítani a húst, s hogyan lehet vágta közben előre és hátra nyilazni egyszerre, aminek nyilván maga Szőcs is nagymestere.

Szükség is lesz e tudományára, mert a monstrum szétszerelésére és hazaszállítására Szőcs Magyar Nemzethez intézett szavai szerint „összesen legfeljebb 650 millió forint áll rendelkezésre”. Pimf összeg, nemde, ennyiből csak lóháton lehet nyilván hazaszállítani azt a dobot. Pimf összeg, legalábbis az eddig ráfordított milliárdokhoz képest. Meg ahhoz képest is, hogy az emlékezetes – a komplett építész szakmát, s úgy általában a jobb érzésű közönséget kiborító – pályáztatás alkalmával azért vetette el a kormánybiztos az első helyezett pavilontervet, mert az túl drága lett volna. Meg hát ez jobban is tetszett neki.

Nos, annyi biztos, hogy ez a sámándob olcsó holmi. Olcsó és vásári, drága pénzen. Csodájára járhatunk, míg világ a világ.




Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.