Te jó ég, hol élünk? – Pénzdíjas versenyt írt ki a feljelentőknek Szentesen az önkormányzat cége

  • narancs.hu
  • 2016. szeptember 3.

Narancsblog

Még mondja azt valaki, hogy ez nem a feljelentők országa.

Félreértés ne essék, közterületen szemetelni ronda dolog, büdös bunkók csinálják: eldobják a trutyis papír zsebkendőt, ott hagyják Morzsi után a kutyaszart, röpül a ropiszacsesz, satöbbi. Azt is készségesen elhisszük, hogy Szentes – egyébként emlékezetesen szép – városa fuldoklik a szeméttől.

De most mintha kicsit túltolták volna a szemétharcot. S hát a nagy ötlet hatékonysága felől sem vagyunk száz százalékig meggyőződve.

A szentesi városháza

A szentesi városháza

Fotó: MTI/Kollányi Péter

Havonta egy-egy 10 ezer forintos vásárlási utalványt ad a szentesi városellátó azoknak, akik fotóval buktatnak le illegális szemetelőket – írja a delmagyar.hu.

Az ügymenetet pedig úgy tessék elképzelni, hogy „a beküldött képeket a cég munkatársai értékelik, havonta a legjobbat jutalmazzák”.

Komoly zsűrimunka után.

A vadászat elsősorban a szelektív hulladékgyűjtő helyek környékén folyik majd, mert oda hordanak a népek mindenféle egyéb természetű, tehát oda nem illő vackot. „A cég évek óta sokféle módszerrel, például kamera kihelyezésével próbálta már elejét venni annak, hogy a szelektív gyűjtők körül káosz alakuljon ki. A gondot eddig nem sikerült orvosolni. Most a lakosokat kérik arra:

fotózzák le azokat,

akik lomot, háztartási hulladékot helyeznek ki.”

Most hagyjuk is azt, hogy vajon mi a fenével tud többet egy feljelentő amatőr képe, mint egy térfigyelő kamera, inkább nézzük a dolog jó oldalát. „A képen szereplő elkövető személyiségi jogait, illetve a beküldő személyét is megóvják, tiszteletben tartják, de bíznak benne, hogy így eredményesebben tudják majd felderíteni a szabályszegőket.” Hogy is?

Kikockázott fejjel teszik közszemlére a díjnyertes fotót?

Titokban vonják kérdőre az elkövetőt?

Mindegy is, a városellátónál valaki a néplélek és a történelem nagy ismerőjének gondolja magát, s ebbéli ismereteit próbálja most kamatoztatni. Szerinte Magyarország a feljelentők országa volt is, marad is. De arra vajon gondolt-e, hogy pont őmiatta?




Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.