Nagy érdeklődés övezte a legnagyobb ellenzéki párt XXI. kongresszusát. A színpad kör alakú volt. Fölötte egy nemzetiszínű csík futott körbe, ami egyfajta glóriát vont a színpadon állók feje fölé. De ez a csík a Szent Korona alsó részére is emlékeztetett. A színpadra gyűjtötte ez a csík az energiát és a nemzeti fluidumot.
A kongresszus előremutató döntéseket hozott.
A pártelnököt ezentúl nem pusztán Főnök Főnöknek, hanem Főnök Főnök Főnöknek kell majd tekinteni, mert mostantól nemcsak a párt és a választókerületi hierarchia elnöke lesz, hanem az Önkormányzati Képviselők Gyűlésének az elnöke is. A Főnök Főnök Főnök ezen elnök énje a fideszes önkormányzati képviselők, polgármesterek fölött fog elnökösködni, és a Kormánnyal Önkormányzati Ügyekben Tárgyaló Önkormányzati Küldöttség fölött is.
Ennek a szervezeti átalakításnak az egyik célja lehet, hogy legyen még valami, amit Orbán elnökölhet. Jó cél! A másik, hogy a kormánnyal tárgyaló önkormányzati küldöttség, amint azt a neve is mutatja, a kormánnyal tárgyal, sőt, a miniszterelnökkel, amivel és főként akivel a Fidesz juszt sem tárgyal - az pedig megengedhetetlen, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalásokon ne Orbán ne tárgyaljon. A harmadik cél pedig az, hogy a fórum, ahol pénzről van szó, uniós és önkormányzati források elosztásáról, ne működjön csak úgy, bele a vakvilágba.
A kongresszus további döntése, hogy a miniszterelnök monny. l. és non grata, de nemcsak ő, hanem az egész MSZP.
További döntés az is, hogy az MSZP-t tömlöcbe kell vetni.
Ennek mikéntjét a kongresszus még nem dolgozta ki. A feljelentést, amit Áder János és Balsai István október elején hűtlen kezelés és közérdekű adatokkal való visszaélés gyanúja miatt postáztak, az ügyészség két hét múlva visszadobta - ha a jogorvoslat sem segít, a kongresszusnak kreatívabb megoldásokat kell találnia. Tömlöcbe az ügyészséggel is!
Ha valaki még ennyi szóból sem értette volna meg, hogy a Főnök Főnök Főnök a főnök, a kongresszus után Orbán el is mondta: sajnos, más nem lehet a főnök, mert az "egy nagyváros polgármestere" más irányúlag elfoglalt, nem ér rá. Az "egy nagyváros polgármestere" leszögezte erre, hogy ez nagyon is így van, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy ezt ő mondta először, és Orbán csak az ő meglátását látta meg. Nem, Főnök, nem te mondod, hogy nem én vagyok (lehetnék is akár) a Főnök, hanem én mondom. Lehet, hogy ez már lázadás?
Orbán a toporzékolást hétfőn folytatta. Kifejtette, hogy a köztársasági elnök a múlt szombati Népszabadság-interjújában egyáltalán nem bírálta a Fideszt azért, "amiért képviselői a miniszterelnöki felszólalások idején kivonulnak a parlamenti ülésteremből". Orbán "véleménye szerint olyan véleményt adnak az államfő szájába, amit ő nem is mondott, sőt, Sólyom László éppen ellenkezőleg vélekedik a parlamenti kivonulásokról".
Az interjúban a köztársasági elnök úr a következő véleményt adta a saját szájába: "Parlamenti demokráciában élünk. A megoldás iránya tehát az, hogy a jogállamba vetett bizalmat kell visszaállítani. (...) A normális parlamenti működésnek helyre kell állnia. (...) A kivonulás egy parlamenti ülésteremből kivételes intézmény, aminek megvan a maga súlya és jelentősége. Ha az ellenzék ezt napi gyakorlattá teszi, akkor ettől a kivételes intézménytől fosztja meg magát, sőt mindkét oldalt."
Amikor a kongresszuson egy lelkes küldött kiment a placcra, és rázni kezdte spontánul az Árp.-sávost, Rákay Philip fellelkesült: "Lehet, hogy a nyilasoktól el kell határolódni, de Árpád apánk stb."
Lehet, hogy. De lehet, hogy nem?
Megannyi magánügy ez tulajdonképpen: Orbán hogy tartja meg a hatalmát a saját pártjában. Vagy túlspilázza, vagy nem, ki lát bele. A szeptember közepe óta tartó kacskaringókban más értelmet nehéz felfedezni - ha már a kormánybuktatás nem jött be. De a hecc után a Fidesz visszaért oda, ahonnan elindult. Vagy majdnem oda. Kicsit szarabb helyre, és kicsit jobbra is. Megnyerték az önkormányzati választásokat - akkor kellett volna kiszállni. De nem bírtak. Elmentek a falig: a fal a kivonulásos cirkusz és Gyurcsány bojkottja. De a fal tövéből nem lehet politizálni. Onnan csak olyasmit lehet követelni, ami nem lesz, mert nem lehet. Értelmetlen dolgokat mondani. Megoldásokat nem.
És ez már nem magánügy.
