Publicisztika

A Humán Platform aktivistája nemcsak színházi emberként, a Krétakör ügyvezetőjeként ismert, de civil tüntetések szónokaként és Markó Iván százmilliós lelki békéjének megzavarójaként is. A Holokauszt Emlékközpontban Rétvári Bencének szólt be – csütörtöki lapszámunkból kiderül, miért.

Nem így, nem most, nem ennyiért, nem biztos, hogy az oroszokkal, nem atommal – az eddigi legteljesebb ellenérvgyűjtemény Szilágyi Lászlótól, a Párbeszéd Magyarországért politikusától, a Hulladék Munkaszövetség alapítójától. Második rész.

Nem így, nem most, nem ennyiért, nem biztos, hogy az oroszokkal, nem atommal – az eddigi legteljesebb ellenérvgyűjtemény Szilágyi Lászlótól, a Párbeszéd Magyarországért politikusától, a Hulladék Munkaszövetség alapítójától. Első rész.

15 000 iskola 100 000 diákja fogja egyszerre skandálni a Himnuszt a magyar kultúra napján, január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. Szép és nemes dolog, nemde? Valami mégsem stimmel vele.

Magyarországon az energiapolitika érdemi alakítása jelenleg Orbán Viktor kezében van. Ő mondja meg, hány forint a gáz és a villany ára, ő jelöli ki vagy hagyja jóvá az energiavállalatok vezéreit, ő mutat rá azokra a cégekre, amelyek állami tulajdonba valók.

"A jelenlegi autoriter ukrán állam politikailag és gazdaságilag is csődöt mondott, s ez egyúttal megmutatta azt is, hogy a posztkommunista-vadkapitalista modell felélte minden tartalékát. Határozott változásokra van szükség" - véli a politikus-író, aki belülről látja Ukrajnát.

Pintér Sándor szerint az őszödi beszéd kiszivárogtatásáról készült titkosszolgálati jelentés egyes részeit nyilvánosságra kellene hozni. Volt egy mondata, ami mellett mindenki szó nélkül elment.

Kezd az egész ahhoz a lázálomhoz hasonlítani, amilyen a 2009-es miniszterelnöki casting volt Gyurcsány Ferenc lemondása után. Hónapok óta az összefogás különböző változatai között gyűrődnek az Orbán Viktor leváltását mindennél fontosabbnak tartó politikai alakzatok, láthatóan nem tudnak egymással mit kezdeni, s lassan már híveik se velük.

Az Európai Bizottság idén közzétett hatástanulmánya szerint a nyugat-európai tagállamok 34-szer több támogatást kaptak az uniótól egészségtudományi kutatásokra, mint a kelet-európaiak. Ennek egyik valószínű oka a tehetséges kutatók elvándorlása olyan országokba, ahol magasabb fizetéssel díjazzák munkájukat. Javaslatként felmerült, hogy a kelet-európai kutatói fizetések nyugat-európai szintre emelésével megállítható lenne az agyelszívás Kelet-Európából. A kutatói fizetések kiegyenlítése minimális költségnövekedést jelentene az újonnan induló keretprogramokban, ugyanakkor esélyt is adna a kelet-európai tehetségek helyben tartására, az elvándorlás megállítására.

A doni áttörés 70. évfordulóján a II. világháború befejeződése után első ízben kínálkozott lehetőség arra, hogy a háborúnak Magyarországon is elmondható, sőt hivatalosan is vállalható története legyen.

November végén a nemek egyenjogúsága lett az egyik forró téma a magyar nyilvánosságban. Sajnálatos módon ennek az volt az ára, hogy a témát feldobó Teczár Szilárd, a Hallgatói Hálózat aktivistája, szociológia szakos egyetemi hallgató (és lapunk munkatársa - a szerk.) pár hétig az első számú közellenség lett a magyar nyelvű neten, illetve médiában.