A jogállam visszaállításának legfontosabb fegyverét hatástalanította a kétharmad

  • Haskó László
  • 2018. július 1.

Publicisztika

Immár törvényesen nem készül hangfelvétel a kormányülésekről. Miért is nem?

A jogállam visszaállításának legfontosabb fegyverét hatástalanította a kétharmad: immár törvényesen nem készül hangfelvétel a kormányülésekről.

Valószínűleg eddig sem készült, hiszen Orbán már első kormányzása idején megszüntette bölcsei összejövetelének dokumentálhatóságát. Alighanem szégyellte volna (a bíróságon) visszahallani a sok csacsiságot és a sok gonosz tervet, amiről a szó a tájt folydogált. Pedig

akkor még tisztességes és képességes embereket is kénytelen volt eltűrni

maga körül. Őket persze távol tartotta az igazán fontos döntésektől, mint amilyen például a Grippenek megvásárlása volt. Az ilyen ügyeket el is kellett titkolnia előlük, és természetesen mindenki más elől is. Miközben erősen hivatalos, államközi üzletről volt szó. A kormánydöntést szabályos, törvényes, átlátható eljárás keretében kellett volna meghozni, hangfelvétellel, jegyzőkönyvvel. Közismert, hogy pont nem így történt, hanem szűk „baráti” körben, illetéktelenek jelenlétében, hangfelvétel és jegyzőkönyv nélkül. Nem hiszem, hogy volt (van) épeszű ember, aki ne gyanakodott volna korrupcióra. Talán egyvalaki volt kivétel: a 2002-es MSZP vezette, Orbánékat leváltó kormány feje. Ő „árokbetemetést” hirdetett számonkérés helyett. Kivizsgálás helyett folytatta a Grippenek „beszerzését”. Pedig, ha csak a vadászgépvásárlás körüli dolgok miatt megindul a nyomozás, bűncselekmények sorozatát lehetett volna könnyűszerrel bizonyítani.

Az a puszta tény, hogy a kormánytárgyalásokról nincs hangfelvétel, egy tisztességes politikusok vezette országban elég lett volna a bűnt elkövetők végleges kiűzéséhez a közéletből.

Szokás a székházügyet a Fidesz ősbűnének mondani, pedig az csak a foguk fehérjének a kimutatása volt.

Az igazi, minden továbbit meghatározó (végeredményben az MSZP jóváhagyásával zajló) korrupciós „ősbűn” a Grippen-ügy volt. Ekkor születhetett meg a „törvényes bűnözés” ideája a fideszes kemény mag fejében. 2010 óta ez a kormányprogram. Minden más csak hülyítés, figyelemelterelés.

Nagyon sokunkban él a gyanú, hogy a közbeszerzések körül esetleg most sincs minden rendben. Még azt is elképzelik egyesek, hogy a kormányüléseken – a sohasem hazudó kormányfő állításával szemben – mégiscsak becsusszan olykor egy-egy kisebb üzleti ügy. A leggyanakvóbbak még azt is föltételezik, hogy a korrupciónak az (egyre csökkenő) uniós pénzek lenyúlása nem a végállomása.

Nacionalista kormányfőnk csatába akar szállni a multinacionális korrupcióból megszerezhető részesedésért is.

Ezt a harcmezőt (mediatizált) élsportnak hívják. Száraz és vizes vb-k, BL-döntők és mindenekfölött OLIMPIA! (Legalább kétszer egymás után.) Lesz e körül egy-két kormánydöntés, mely nem kötendő a mi orrunkra.

Természetesen még most is tehetne mindez ellen az ország lakossága. Ha volna lehetősége valós információkhoz jutni, ha a magukat ellenzékinek hirdető pártok nem a kollaborálás lehetőségei után futnának. Ha a budapestiek (többsége) fölfogná, hogy a Fürjes államtitkárság mézesmadzagja valójában mérgezett. Ha az MSZP új elnöke nem az esti szellő (nem létező) fülébe súgná, hogy népszavazás kellene az európai ügyészségi csatlakozásról.

A szerző sebész.

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”