Publicisztika

Az amerikaiak valamiért nagyon szeretik Taszárt. Köztünk szólva a fene igazodik ki a gusztusukon, hacsak nem kellemes fekvése, a Hair oly felejthetetlen repülőtéri masírozós jelenetére kétségtelenül emlékeztető betonja vagy a helyi lacikonyhák hamburgerei miatt, hiszen, mint ahogy követségük másodtitkára májusban fogalmazott: "Semmiféle kiképzési feladatra nem alkalmas." Igaz ugyanakkor, ugyanő mondta szintén, hogy logisztikai műveletek végzésére kiváló. Mindegy, most megint ők hozták szóba a honi harcászat e büszkeségét. Konkrétan a hétfői The New York Times első oldalas bagdadi keltezésű cikkében az iraki rendőrség újjászervezését irányító volt New York-i rendőrkapitány, Bernard B. Kerik, aki szerint az Egyesült Államok másfél év alatt 28 ezer irakit képez majd ki itt rendőrnek. ` úgy tudja, a dolog már el van döntve, kábé négy hónap múlva érkeznek az első delikvensek.

Hogy Magyarországnak milyen hadserege legyen, azt alapvetően két dolog befolyásolja: az ország biztonsági környezete, illetve a pénzösszeg, amit a politikai vezetés a magyar haderőre szán. Mivel biztonsági környezetünkben - szakzsargonnal szólva - már évek óta nem kell fenyegetéssel számolnunk, csupán úgynevezett potenciális fenyegetéseket és kockázatokat regisztrálhatunk, s mivel 1997 óta Magyarország védelmi kiadásai folyamatosan növekednek (az utolsó három év során drasztikusan), már-már ideálisnak tűnik a pillanat a valódi haderőreformhoz. A kormányzat, úgy tűnik, rá is szánta magát e lépésekre.

A távlati terveiről többnyire visszafogottan nyilatkozó, ámde a politikába magát érzékelhetően nagy ambícióval belevető Gyurcsány Ferenc sportminiszter az utóbbi hetekben szívóágra került. A volt nagyvállalkozó (aki mellesleg a jobboldal által sokat emlegetett, de közelebbről soha meg nem határozott "nemzeti tőkés" tipikus alakja) üzleti múltja miatt került az ellenzék célkeresztjébe: a privatizáció nagy korszakában az Antall-kormány idején indított, majd a Horn-kabinet idején kiteljesedett két ingatlanügyletét támadja a Fidesz, mondván, hogy az egyik tranzakció szabálytalanságát a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is megállapította. Gyurcsány és a kormány szerint viszont az Orbán-kabinet végnapjaiban készített jelentés számos tévedést tartalmaz, s a korrekciójukat elvégző újabb Kehi-dokumentum jogilag rendjén lévőnek találta a dolgot. A másik magánosításnál még egyszerűbbnek tűnik a helyzet, vélik, hiszen azt annak idején az Állami Számvevőszék is ellenőrizte s nem kifogásolta az ügyet.

Hétfő reggel megjelent egy rövid hír, velős és elhallgatásoktól terhes - akár egy népballada, s ahhoz hasonlatosan nem nélkülözi a katarzist sem. E szerint Medgyessy Péter, hazánk hivatalban lévő miniszterelnöke nem hivatalos, baráti vadászaton vett részt román kollégája, Adrian Nastase társaságában. A kormányszóvivő mindezt azzal bírta magyarázni, hogy a két politikus a hivatalos, országaink között egyre erősödő baráti kapcsolaton felül személyes jó viszonyt is ápol, amelynek megerősítéséhez mi sem járulhat hozzá gyümölcsözőbben, mint néhány tucat szitává lőtt apróvad. Hogy intim, baráti együttlétük korántsem lehetett teljesen zavartalan, arra utalhat számos más körülmény mellett a hírben szereplő, sőt azt mintegy keretbe foglaló mondat is, hogy a vadászaton részt vett több magyar és román politikus, bankár.

Vagy legalábbis erre készül, amikor a gyógyszerár-támogatási rendszer szigorításával alapvető orvosságaiktól foszthatja meg a betegeket. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) patikákban terjesztett tájékoztatójából aligha juthat más következtetésre a vásárló, amikor ezt olvassa: "A MOSZ, mint a gyógyszertárakat működtető személyi jogos gyógyszerészek országos szervezete az alábbiakat tudatja a gyógyszerre szoruló betegekkel és a társadalommal:

Megint megkezdődött a jövő, mely az eljövendő financiális és klimatikus katasztrófa előérzete mellett főleg az Arany Ászok NB I első három fordulójának képében testesült meg. És e folyamatos jelenben sajnlatosképpen tovább él a múlt is.

Horváth Aladárnak, az Országos Cigány Önkormányzat volt elnökének javaslata szerint a címben szereplő mondat - kijelentő formában - elég lenne átfogó törvény helyett. Ám ennek az axiómának szinte végtelen számú értelmezése akadt már a történelem folyamán. A jelenlegi magyar törvénytervezet is - többek között - az egyenlőség koncepciójának nyújtja egyfajta értelmezéssorát.

A K&H brókerbotránya nemcsak abból a szempontból érdekes, hogy egyes kivételezett embertársaink mennyit nyertek vagy vesztettek, hogy hány forintot lopott el X. vagy Y., a sajátos piramisjátékban való részvétellel hogyan járatja le magát az ún. média- és politikai élet egy része, és úgy általában, mennyiben érintett - már ha - az ügyben a politika. Fontos az is, hogy az egyes pártok mit tudnak kihozni ebből az egészből. 1998 óta kisebb-nagyobb intenzitással, de permanens választási kampány zajlik, ami tavaly április óta igazán nagy fordulatszámon pörög; sokat számíthat az, melyik fél képes rákenni valamit - bármit - a másikra.

A jászladányi alapítványi iskola múlt szombati "átiratkozási" szülői értekezletén Tóth Ibolya, a megbízott igazgató a sajtó és a minisztérium embereit egyenként, mikrofonnal számoltatta be arról, hogy mi keresnivalójuk a rendezvényen. Aztán az igazgató és a sajtó ellen heccelt szülők többsége lényegében kidobta az újságírókat az amúgy nem hivatalos szülői fórumról. Jászladányban egyre paprikásabb a hangulat: a község vezetésének és még sokaknak szívügye az alapítványi iskola, ők a romák, a hatóság és a közvélemény egy részének berzenkedésében az önkormányzati és iskolai autonómia elleni támadást látják.

Június 13-án, délután 4-kor rekordmeleg volt, amikor a szokásos tömeg összeverődött a Vörösmarty téren a könyvheti megnyitóra. A hőfok tovább emelkedett, amikor a Kossuth-díjas költő köszöntőjében megmondta az őszintét: évek óta nem vesz könyvet.

Pár havonként érdemes odafigyelni a Fidesz - MPSZ vezetőinek külpolitikai kommunikációjára. Hisz ebben a műfajban az előző kormányzat (mindenekelőtt Orbán) sikert sikerre halmozott, s egyre világosabb, miféle elvi megfontolások is álltak egyes, utólag is nehezen érthető taktikai lépései mögött. A legfrissebb verbális offenzíva Kovács László néhány héttel ezelőtti kedvezménytörvény-körútja nyomán indult be.

Hogy egy miniszterelnök egy megnyert háború után is simán megbukhat, Angliában nem újdonság, 1945-ben Atlee leverte Churchillt, biztos felmentek az árak, és azt már nem lehetett a friccekre kenni, de hogy egy miniszterelnök effektíve a győzelembe bicskázzon bele, az tényleg sok lenne egy kicsit.

Különleges jelentőségű ügyben hozott döntést egy hónapja az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága. A Michigani Egyetemmel szemben két pert indítottak olyan diákok, akik közül kettőt az egyetem alapképzésére, egyet a jogi karra nem vettek fel. A felperesek, akik keresetéhez Bush elnök kormánya is csatlakozott, azt kifogásolták, hogy az egyetem származási alapon tesz különbséget a jelentkezők között.

Emlékeznek arra az esetre 1999-ből, amikor Torgyán József agrárminiszter 413 milliárdot akart kikanyarítani magának vidékfejlesztési célokra Orbán Viktor költségvetéséből?