Sörstratégia

  • 2003. augusztus 13.

Publicisztika

Vagy legalábbis erre készül, amikor a gyógyszerár-támogatási rendszer szigorításával alapvető orvosságaiktól foszthatja meg a betegeket. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) patikákban terjesztett tájékoztatójából aligha juthat más következtetésre a vásárló, amikor ezt olvassa: "A MOSZ, mint a gyógyszertárakat működtető személyi jogos gyógyszerészek országos szervezete az alábbiakat tudatja a gyógyszerre szoruló betegekkel és a társadalommal:

Áfium a patikában

n Öli a kormány a magyarokat!

Vagy legalábbis erre készül, amikor a gyógyszerár-támogatási rendszer szigorításával alapvető orvosságaiktól foszthatja meg a betegeket. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) patikákban terjesztett tájékoztatójából aligha juthat más következtetésre a vásárló, amikor ezt olvassa: "A MOSZ, mint a gyógyszertárakat működtető személyi jogos gyógyszerészek országos szervezete az alábbiakat tudatja a gyógyszerre szoruló betegekkel és a társadalommal:

1. A kormány a gyógyszerár-támogatási kötelezettségének a második fél évben teljeskörűen nem tesz eleget.

2. A kormány a meghozott új támogatási intézkedéseknek nem biztosította a kellő szintű fedezetét.

3. A második fél évben komoly gyógyszerellátási zavarok várhatóak, melyekért a gyógyszerpiac szereplői nem okolhatók és nem vállalhatnak felelősséget.

4. A kormány a jövő évre tervezett támogatási összeget ismételten és tudatosan alátervezi. Ezzel az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a betegeknek kárt okoz, mivel az indokoltnál magasabb térítési díjak lesznek, illetve szükségszerűen ellátási zavarok keletkeznek, aminek következtében tovább romlanak az ország egyébként sem kedvező egészségügyi mutatói."

Ez a szöveg a tényszerű állításokat féligazságokkal és tudatos hazugságokkal keveri.

A költségvetés minden évben több tíz millárdos nagyságrendben támogat bizonyos készítményeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztáron (OEP) keresztül. A gyógyszerkassza általában az év közepére kimerül, az ezutáni dotáció a veszteség rovatot gyarapítja. Mivel évek óta ismétlődő jelenségről van szó, joggal vetik föl a piac szereplői - a vásárló (támogatást nyújtó) állam és a gyógyszergyártók -, hogy valami nincs rendjén. Utóbbiak szerint a kormányok alultervezik a dotálást, a kormányok szerint a jelenlegi struktúra egyenes következménye a túlköltekezés, ráadásul a gyógyszerbüdzsé lukai évről évre nagyobbak. Az előző ciklusban a Fidesz is megpróbált hozzányúlni a rendszer egyes elemeihez - Frajna Imre államtitkár a gyógyszerár-támogatások ügyében vívott kemény csörtéket, Mikola István a patikai árréssel próbált valamit kezdeni - inkább kevesebb, mint több sikerrel. A változtatás szándéka azonban önmagában is mutatta: a rendszer nem jó.

A Medgyessy-kormány a pénzkiáramlást úgy próbálja megakadályozni, hogy havi keretekben maximalizálná a támogatás mértékét, és az esetleges túlköltés cechét részben a gyártók állnák. A felek azonban nem tudtak megállapodni, így a tervezet konszenzus hiányában lépett volna érvénybe augusztus 15-én.

Gyógyszeráremelésről, gyógyszerhiányról szó sincs - elvben. Mert bár a patikusoknak közvetlenül nincs közük a gyártók és az állam vitájához, végső soron őket mint nyereségorientált vállalkozókat is érintheti a rendelet. A gyógyszertárak ugyanis megelőlegezik a támogatás összegét a készítmények beszerzésekor, mivel az OEP-dotációt utólag, a teljesített vények alapján igényelhetik. A "hitelezés" időtartama eddig három hét volt, a rendelet után ez hét és fél hétre nyúlhat. Ez az a pont, ahol a gyógyszerészek érveit (akik jórészt nem tőkeerős vállalkozások tulajdonosai vagy vezetői) akceptálni kellene a kormánynak; annak a zsarolásnak viszont nem engedhet, hogy ha nem vonja vissza a rendeletet, a patikusok teljes áron fogják adni a gyógyszereket. A MOSZ-szórólap ferdít, amikor az "áremelést" kormányzati intézkedésként állítja be, és amikor azt állítja, hogy az új rendszer evidens következménye lesz a gyógyszerhiány. Ezzel hergelni az embereket - egészségügyi szereplőkről lévén szó - felelőtlenség.

A kormány az új rendszer bevezetését két héttel elhalasztotta, de világossá tette: a pénzkiáramlás visszafogásából, valamint a gyógyszerészek kvázi sztrájkfenyegetésének nem enged. Ami komoly erőpróba lesz. A patikusok közvetlen kapcsolatban állnak a betegekkel, s ezt használják ki pozíciójuk erősítésére.

Ám mindemögött nem csupán a gyógyszerár-támogatás rossz gyakorlata, hanem a reformok évtizedes halogatása miatt egyre életképtelenebb egészségügyi rendszer megannyi hibája sejlik föl. (Például a mindent átszövő kölcsönös érdekeltségek hálója, amelyben a gyógyszergyártók az ún. orvoslátogatók révén, khm, rábeszélik az orvosokat - vény nélkül kapható szereknél a patikusokat - termékeik minél intenzívebb felírására/forgalmazására.) A gyógyszerár-támogatás ennek a struktúrának csak az egyik eleme. A mostani felzúdulás mutatja, mire számíthat az a kormány, amely az egészségügy megcsontosodott, nem hatékony szerkezetén túl akar lépni.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.