Mintaiskola

  • 2003. augusztus 13.

Publicisztika

Megint megkezdődött a jövő, mely az eljövendő financiális és klimatikus katasztrófa előérzete mellett főleg az Arany Ászok NB I első három fordulójának képében testesült meg. És e folyamatos jelenben sajnlatosképpen tovább él a múlt is.

Büntessetek!

n Megint megkezdődött a jövő, mely az eljövendő financiális és klimatikus katasztrófa előérzete mellett főleg az Arany Ászok NB I első három fordulójának képében testesült meg. És e folyamatos jelenben sajnlatosképpen tovább él a múlt is.

A magyar futball jelenlegi állapota semmivel sem marad el a társadalom s a gazdaság más alrendszereinek általános helyzetétől - legfeljebb eddig az árutőzsdén s a pénzpiacokon viszonylag ritkább volt az ütemes "kurva anyád!" kórus; ám ahogy az események alakulnak, lassan ez az apró különbség is el fog enyészni. Miután manifeszt tény, hogy a futball nem valamiféle diszfunkcionális pörsenés a szebb jövő, az EU és a tejjel-mézzel folyó, párakapukkal telekúrt rögvalóság felé öles léptekkel haladó Magyarország testén, hanem inkább indikátor - annál érdekesebb látni, hogy mit tud kezdeni a futballon kívüli világ, de legalábbis labdarúgásunk ún. establishmentje a legocsmányabb kinövésekkel. Ehhez kiváló adalék, miként is bírják - vagy inkább nem bírják - kezelni az eufemisztikusan Fradi-botránynak nevezett jelenséget, miként született meg legutóbb már a negyedik (!) határozat az ügyben, melynek vélhetően megint nem lesz foganatja, s melyre ezután, mint esőre a parlagfű, logikusan fog következni az ötödik és a hatodik büntetés.

Jelen állás szerint a Ferencvárosi TC csapatára súlyos, hatpontos levonást szabtak, melynek következtében a sokszoros bajnok a klub történetében példátlan módon három forduló után mínusz három ponttal áll a tökutolsó helyen. A kirótt pénzbüntetések ismertetésétől (úgy a klub, mint az ügyvezető Szeiler József vonatkozásában) eltekintenénk, annál is inkább, mert az eljárás az ulti nevű népszerű játék szabályait követi, s a felek jelenleg már szegény Fedák Sárinál tartanak. Miután a magyar futballra immár egyre több szakmai/társadalmi szervezet felügyel, így várható is volt, hogy a pontosan sosem rögzített hatáskörök, a szabályok nem ismerete, a helytelen jogértelmezések, a teljes szakmai hozzá nem értés okán egymást is ütő határozatok fognak születni, melyekről egyre kevesebben hiszik el, hogy érvényben maradnak a következő holdfázis idejére is. A legfrissebb fejlemények is azt sejtetik velünk, hogy a Ferencváros egyesülete, mely eddig is nagy ívben tett a liga és az MLSZ határozatainak maradéktalan betartására (mit lehet tenni, ha egyszer Szeiler üv. irodája pont a pályára néz, ezért a meccsről kitiltott jeles sportvezető valósággal kénytelen végigkövetni csapatának a labdával vívott egyenlőtlen és reménytelen küzdelmét), alighanem sikerrel támadhatná meg a határozatot a bíróságnál. És akkor mindenki szégyenére nevezett csapat, mely felelős a legújabb kori magyar futball legnagyobb és legundorítóbb botrányáért, jogi úton szerez magának igazságot és marad úgyszólván büntetlen. Erről nem pusztán az érvényes törvények és szabályok tehetnek - bár nyilván azok is. Úgy tűnik, labdarúgóink gyér képességei ismét csak arányban állnak azon emberek dilettantizmusával, akiket a sors és a világbíró akarat emelt a nyakunkba meg az övékbe.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.