Feje a helyén

  • 2003. augusztus 21.

Publicisztika

A távlati terveiről többnyire visszafogottan nyilatkozó, ámde a politikába magát érzékelhetően nagy ambícióval belevető Gyurcsány Ferenc sportminiszter az utóbbi hetekben szívóágra került. A volt nagyvállalkozó (aki mellesleg a jobboldal által sokat emlegetett, de közelebbről soha meg nem határozott "nemzeti tőkés" tipikus alakja) üzleti múltja miatt került az ellenzék célkeresztjébe: a privatizáció nagy korszakában az Antall-kormány idején indított, majd a Horn-kabinet idején kiteljesedett két ingatlanügyletét támadja a Fidesz, mondván, hogy az egyik tranzakció szabálytalanságát a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is megállapította. Gyurcsány és a kormány szerint viszont az Orbán-kabinet végnapjaiban készített jelentés számos tévedést tartalmaz, s a korrekciójukat elvégző újabb Kehi-dokumentum jogilag rendjén lévőnek találta a dolgot. A másik magánosításnál még egyszerűbbnek tűnik a helyzet, vélik, hiszen azt annak idején az Állami Számvevőszék is ellenőrizte s nem kifogásolta az ügyet.

n A távlati terveiről többnyire visszafogottan nyilatkozó, ámde a politikába magát érzékelhetően nagy ambícióval belevető Gyurcsány Ferenc sportminiszter az utóbbi hetekben szívóágra került. A volt nagyvállalkozó (aki mellesleg a jobboldal által sokat emlegetett, de közelebbről soha meg nem határozott "nemzeti tőkés" tipikus alakja) üzleti múltja miatt került az ellenzék célkeresztjébe: a privatizáció nagy korszakában az Antall-kormány idején indított, majd a Horn-kabinet idején kiteljesedett két ingatlanügyletét támadja a Fidesz, mondván, hogy az egyik tranzakció szabálytalanságát a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is megállapította. Gyurcsány és a kormány szerint viszont az Orbán-kabinet végnapjaiban készített jelentés számos tévedést tartalmaz, s a korrekciójukat elvégző újabb Kehi-dokumentum jogilag rendjén lévőnek találta a dolgot. A másik magánosításnál még egyszerűbbnek tűnik a helyzet, vélik, hiszen azt annak idején az Állami Számvevőszék is ellenőrizte s nem kifogásolta az ügyet.

A második körben aztán kiderült, hogy a lízingelt - érthetőbben: részletre vásárolt - két ingatlanért, a balatonöszödi kormányüdülő melletti villáért, illetve egy fővárosi Szalay utcai épület néhány helyiségéért az állam végső soron nem kapta meg a szerződésben rögzített összeget (amit a Fidesz szerint egyébként is egy "nyomott" értékbecslés alapján állapítottak meg). A villát tudniillik egy állami cég épp annyiért bérelte Gyurcsányéktól, amennyi az éves lízingdíj, illetve a Szalay utcai épület felújítására ugyancsak milliókat költött a költségvetés. (Utóbbiban működik az országgyűlési képviselők klubja, amelynek egyesületi elnöksége - benne Pokorni Zoltán jelenlegi Fidesz-alelnökkel - a Népszabadság tudósítása szerint egyhangúlag választotta meg Gyurcsányt titkárának 1994 decemberében.)

A honi privatizáció és általában az állammal kötött üzletek gyakorlatában igen gyakran találkozni hasonló megoldásokkal, amelyek révén a tőkeszegény vagy csak egyszerűen sokat költeni nem akaró üzletfelet (cimborát, csókost, rokont, komát) kívánta/kívánja kistafírungozni az eladó. Például az előző kormányzati ciklusban az állami tulajdonú közlönykiadó az általa nyomtatott Magyar Nemzetben annyit hirdetett, hogy azzal egy hónapnyi nyomdaszámlát spórolt meg a lapnak. Vagy emlékezzünk vissza id. Orbán Győző bányaprivatizációjára, amihez a szükséges és hiányzó milliót a Fidesznek ingyen juttatott ingatlan eladása után szállította egy Simicska-cég. A kapitalizmust nehéz elkezdeni, mi több, a legtöbbször csak kisebb-nagyobb trükkök árán lehet. Százszámra fordultak elő ilyesfajta húzások az elmúlt évtizedben az állami szektor lebontásakor: s hogy ez rendjén volt-e így, arról lehet ugyan vitatkozni, csak éppen 2003-ban nincs már sok értelme. (Kivéve, ha nyilvánvaló és jogilag is támadható törvénysértésről van szó.) A kérdés persze fölvethető: vegyék-e a fejét utólag ezért bárkinek is?

Semmi kétségünk, Gyurcsány feje a helyén marad. Ezzel együtt politikai pályafutását végig fogják kísérni üzleti múltjának árnyai. Amíg a politikától távol volt, a kutyát sem érdekelte, hogyan szerezte vagyonát az 1990-es évek első felében. (Mint ahogyan id. Orbán kövei sem okoztak volna izgalmat senkinek, ha fia nem Magyarország egyik legbefolyásosabb politikusa.) Ha Gyurcsány felveszi a kesztyűt, ellenfeleitől számítson még ennél is rosszabbra, amúgy meg bízza magát a választók szelektív emlékezetére és jóindulatára; ha pedig besokall, idejében vonuljon vissza. Más tanulság nincs. Már nincs.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.