A koronavírus elleni meccsen sokan nem bírták kivárni, amíg győzünk

Publicisztika

Kedves Miniszterelnök Úr, együtt örülünk önnel, hogy nyert a válogatott. Na, azért nem annyira, mint Ön, hiszen már bocsánat, de micsoda marhaság, hogy „minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük”? Akkor mi lennénk a világbajnokok.

Lehetne vicces is persze, ám ez nem szimpla focibonmot. Augusztus 20-án is el tetszett sütni, teljes komolysággal.

Nagyotmondásban éppenséggel világbajnokok lehetnénk. Legalábbis egyéniben. Konkrétan Ön. Sajnálatos, hogy nem tetszett indulni ilyen versenyen. Lehet, hogy nincs is.

Ám ha mégis lenne, érdemes volna azzal a mondattal indulnia a selejtezőn, hogy „mindenkit meg fogunk gyógyítani”. Már a többes szám első személy frenetikus siker volna, mert nem hiszem, hogy akadna még egy miniszterelnök a világon, aki tudna – mondjuk – lélegeztetőgépet kezelni, és ráadásul ilyen aktívan beszállna az ellátásba. Aztán vissza tetszene menni a csoportkörre, és azt tetszene mondani: „minden életért küzdünk”. És elővenné a Miniszterelnök Úr a statisztikát, hány ember halt meg a két kijelentés között, bizonyítván, mekkora nagyotmondás volt elsőre. Tuti bent lenne a fináléban.

Ott pedig egy parádés lerohanással sokkolná az ellenfeleket. Előtte a hatás kedvéért még egy kicsit játszhatna az idegeikkel. Mindjárt azon kijelentésének felidézésével, miszerint ötven százalék, hogy kibírja az egészségügyi rendszer. Nagyon fontos a dátum, feltétlen tegye hozzá, hogy mikor hangzott el. És hogy másnap meg már az tetszett mondani, hogy 99,9. Aztán tessék szíves lenni hozzámondani, hogy azért, mert előző nap bevezette a szigorú korlátozásokat. És ki ne felejtse, hogy „most jött el az ideje”.

Mi, magyarok tudjuk csak igazán, hogy ez világbajnoki lódítás. Ugyanis jól emlékszünk, hogy hány szakember, szervezet figyelmeztette már hónapokkal ezelőtt a Miniszterelnök Urat – például virológusok, betegágy mellett dolgozó orvosok, kamarájuk is, meg járvánnyal foglalkozó matematikusok –, hogy már akkor eljött volna az ideje. Mi ezt bárhol, bármikor igazoljuk, ha ezen múlik a győzelem. Azt is, Ön türelmesen kivárta, hogy akkorákat mondhasson, mint senki a világon. Említette is a rádióban, hogy majdnem átszakadt a plafon. Ja, ezt nem arra mondta, hanem a kórházi ellátásra. Ám Ön intézkedett. Most éppen „a kijárási tilalom a kulcs”. Nincs két hete (akkor éppen azzal szigorkodtak, éttermekben, szórakozóhelyeken is kötelező lett maszkot hordani), hogy azt mondta: „Nem a szabályok számának szaporításában, hanem annak betartásában látom a kulcsot.” Mivelhogy – mondta ezt is egyidejűleg, pedig már több országban kijárási tilalom és több más drasztikus korlátozás volt érvényben – nincs összhang az intézkedések szigorítása és a járványhelyzet között, mert. ugye. van, ahol így is terjed a járvány. Azt persze még nem tudhatta, hogy az óvintézkedések nélkül mennyire terjedt volna. Most már hazai példából (talán) tudja, Miniszterelnök Úr.

Ez itt a koronavírus elleni meccs, amelyen Ön a kapitány. A késlekedéssel sok fölösleges szenvedést, tragédiát okozott és okoz. Voltak, akik nem is bírták kivárni, amíg győzünk. Az ő mérkőzésük addig tartott, amíg végleg vesztettek.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.