A koronavírus elleni meccsen sokan nem bírták kivárni, amíg győzünk

  • Bányai György
  • 2020.11.13 21:03

Publicisztika

Kedves Miniszterelnök Úr, együtt örülünk önnel, hogy nyert a válogatott. Na, azért nem annyira, mint Ön, hiszen már bocsánat, de micsoda marhaság, hogy „minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük”? Akkor mi lennénk a világbajnokok.

Lehetne vicces is persze, ám ez nem szimpla focibonmot. Augusztus 20-án is el tetszett sütni, teljes komolysággal.

Nagyotmondásban éppenséggel világbajnokok lehetnénk. Legalábbis egyéniben. Konkrétan Ön. Sajnálatos, hogy nem tetszett indulni ilyen versenyen. Lehet, hogy nincs is.

Ám ha mégis lenne, érdemes volna azzal a mondattal indulnia a selejtezőn, hogy „mindenkit meg fogunk gyógyítani”. Már a többes szám első személy frenetikus siker volna, mert nem hiszem, hogy akadna még egy miniszterelnök a világon, aki tudna – mondjuk – lélegeztetőgépet kezelni, és ráadásul ilyen aktívan beszállna az ellátásba. Aztán vissza tetszene menni a csoportkörre, és azt tetszene mondani: „minden életért küzdünk”. És elővenné a Miniszterelnök Úr a statisztikát, hány ember halt meg a két kijelentés között, bizonyítván, mekkora nagyotmondás volt elsőre. Tuti bent lenne a fináléban.

Ott pedig egy parádés lerohanással sokkolná az ellenfeleket. Előtte a hatás kedvéért még egy kicsit játszhatna az idegeikkel. Mindjárt azon kijelentésének felidézésével, miszerint ötven százalék, hogy kibírja az egészségügyi rendszer. Nagyon fontos a dátum, feltétlen tegye hozzá, hogy mikor hangzott el. És hogy másnap meg már az tetszett mondani, hogy 99,9. Aztán tessék szíves lenni hozzámondani, hogy azért, mert előző nap bevezette a szigorú korlátozásokat. És ki ne felejtse, hogy „most jött el az ideje”.

Mi, magyarok tudjuk csak igazán, hogy ez világbajnoki lódítás. Ugyanis jól emlékszünk, hogy hány szakember, szervezet figyelmeztette már hónapokkal ezelőtt a Miniszterelnök Urat – például virológusok, betegágy mellett dolgozó orvosok, kamarájuk is, meg járvánnyal foglalkozó matematikusok –, hogy már akkor eljött volna az ideje. Mi ezt bárhol, bármikor igazoljuk, ha ezen múlik a győzelem. Azt is, Ön türelmesen kivárta, hogy akkorákat mondhasson, mint senki a világon. Említette is a rádióban, hogy majdnem átszakadt a plafon. Ja, ezt nem arra mondta, hanem a kórházi ellátásra. Ám Ön intézkedett. Most éppen „a kijárási tilalom a kulcs”. Nincs két hete (akkor éppen azzal szigorkodtak, éttermekben, szórakozóhelyeken is kötelező lett maszkot hordani), hogy azt mondta: „Nem a szabályok számának szaporításában, hanem annak betartásában látom a kulcsot.” Mivelhogy – mondta ezt is egyidejűleg, pedig már több országban kijárási tilalom és több más drasztikus korlátozás volt érvényben – nincs összhang az intézkedések szigorítása és a járványhelyzet között, mert. ugye. van, ahol így is terjed a járvány. Azt persze még nem tudhatta, hogy az óvintézkedések nélkül mennyire terjedt volna. Most már hazai példából (talán) tudja, Miniszterelnök Úr.

Ez itt a koronavírus elleni meccs, amelyen Ön a kapitány. A késlekedéssel sok fölösleges szenvedést, tragédiát okozott és okoz. Voltak, akik nem is bírták kivárni, amíg győzünk. Az ő mérkőzésük addig tartott, amíg végleg vesztettek.

Neked ajánljuk

Szécsi Noémi: Nem és nem

  • Szécsi Noémi

Erős szíve legyen annak, aki kicsavarja az olvasó tömegek kezéből a Jókaijukat. Ez egy szent kötelék, elszakíthatatlan.

Gépre kötve

Magyar közéleti influenszer nem robbantott nagyobbat az elmúlt időszakban, mint Gulyás Márton a Partizán elindításával. De itt rögtön tisztáznunk kellene, hogy mi is pontosan az a felület, ahol a Partizán működik.

Határkeresők

Leszbikus anyák, bocsánatot kérő gyilkosok, a mennyországba beszívva-bemargaritázva igyekvő floridai nyugdíjasok. Megnéztünk pár filmet az idei BIDF programjából.

A sötétség oldalvizein

  • Bacsadi Zsófia

Sokáig úgy tűnhetett, hogy a holokauszt marad a zsidókról zsidók által mesélt történetek sarokköve, a meghatározó trauma, amely évtizedek múltán is formálja az elbeszélést és a népirtás után született generációk identitását.

Lawrence Ferlinghetti (1919–2021)

  • Kálmán C. György

Nyilván vannak néhányan, szerencsések, akik személyesen is ismerték, magyarok is. Biztosan csupa jó emlékük van róla, azt hiszem, hogy szívélyes, kedves, kedélyes vendéglátó lehetett.

„Dúdolok neki Prokofjevet”

  • Soós Tamás

Játszik az agyafúrtan rockos Óriásban és az írókat könnyűzenészekkel összehozó Rájátszásban, de az elmúlt években szólóban találkozhattunk vele. Apaságról, Háy-versekről és a február végén megjelent második szerzői lemezéről beszélgettünk.

„Nem volt terv”

Huszonkét éves korában hagyta el az országot, jelenleg Thai­földön van a műterme. Minden munkája – bár a formák, a színek és olykor a médium is változnak – az ember, az emberség helyét keresi a szűk és a tágabb környezetben. Művészetről és hazáról beszélgettünk Messengeren, egy kalandos életút történeteinek a keretében.

Iskolajáték

A nálunk még kevéssé ismert amerikai író-költő regénye számos elismerést kapott, mérték­adó irodalmi fórumok szavazták be az év legjobb könyvei közé, Pulitzer-díjra is jelölték.