A holnapi Környezetvédelmi Világnap témája az immár világszintű környezetegészségügyi válságot okozó légszennyezettség. Nem véletlenül. Döbbenetes tény, hogy a Föld népességének több mint 90%-a szennyezett, egészségkárosító levegőt lélelgzik. Sajnos Magyarország és benne Budapest sem kivétel.
Hazánkban évente több mint tízezer ember hal meg a légszennyezettséggel összefüggő megbetegedésekben. Az ezredforduló óta majdnem megháromszorozódott az asztmás betegek száma, és tudjuk, ez a betegség is összefüggésbe hozható a levegő minőségével. Van-e ezeknél elszomorítóbb adatsor? A változás élet-halál kérdése.
Nincs Budapestnek még egy olyan akut, azonnali kezelést igénylő problémája, mint ez. A belélegzett levegő minősége nem olyan kérdés, amiben a budapestiek szemet hunyhatnak a rendre hibás prioritásokat kijelölő Tarlós-éra alkalmatlansággal vegyes hanyagsága felett.
Azt évek óta tudjuk, hogy a budapesti mérőállomásokon mért adatok a környezet- és egészségkárosító légszennyezés mindkét fajtájában (nitrogén-dioxid és részecske-szennyezés) rendre meghaladják az egészségügyi határértékeket.
Van azonban sokkoló újdonság is.
A Greenpeace Magyarország nemrégiben mutatta be 17 budapesti iskola közelében végzett méréseit, amelyekből kiderül, hogy sok belvárosi iskola környékének NO2-szennyezettsége magasabb a legközelebbi mérőállomás adatainál.
| ||
Ismert tény, hogy a belélegzett nitrogén-dioxid növeli az asztma és az allergia kialakulásának kockázatát, amiképpen az is, hogy a gyerekek kialakulatlan immunrendszerük miatt e szempontból jóval veszélyeztetettebbek. Ennek ismeretében már nem lehet kétségünk afelől, hogy miért növekedett brutális mértékben az elmúlt években az asztmás gyerekek száma. És ha netán nekünk szülőknek nem tetszene, hogy a gyerekeink a szünetekben mérgezett levegőjű iskolai udvarokon szaladgálnak, tán tanácsoljuk be őket a fővárosi alkalmatlanság és hanyagság miatt frissen elpatkányosított iskolai épületekbe? A helyzet nyilvánvalóan tűrhetetlen!
Persze a levegőminőség nemcsak Budapest,
hanem egész Magyarország problémája is,
így annak megoldását egy ideális világban kormányzati szinten vagy legalábbis a kormányzattal együttműködve kellene kezdeni. Sajnos azonban messze vagyunk egy ideális világtól, és a levegőminőség kérdésében is igaz, hogy míg Orbán Viktor úton-útfélen kreált ellenségekkel ijesztget minket, addig a valóban létező halálos veszélyeket valahogy nem akarja kezelni.
Nincs ez másképp a légszennyezettség esetében sem, ezért indított az Európai Bizottság tavaly pert Magyarország ellen az EU levegőminőségi szabályainak megsértésért.
Mindez annál is inkább felháborító, mert a légszennyezettség igenis kezelhető probléma. Jól ismerjük az okait és a biztos megoldást jelentő eljárásokat is. Ezt az előkészítő munkát az elmúlt években a kérdésben érdekelt magyar zöld szervezetek is (Levegő Munkacsoport, Greenpeace) magas szakmai színvonalon elvégezték.
Mi tehát ősztől nem várunk a kormányzat jóindulatára, hanem a máshol már bizonyított megoldásokkal fővárosi hatáskörben orvosoljuk a problémát.
Ami a budapesti nitrogén-dioxid szennyezést illeti, az elsősorban a motorizált közlekedésből és azon belül is a súlyosan környezetkárosító dízeljárművekből származik. Az elmúlt tizenöt évben
a budapesti dízelautó-állomány megduplázódott,
így nem várhatunk tovább Budapest súlyos dízel-problémájának kezelésével. Mi a forgalomcsökkentés több ismert módja közül a Londonban és Madridban is jól működő úgynevezett alacsony kibocsátású övezetek (low emission zone) kijelölését tervezzük, az ilyen övezetekben behajtási korlátozásokat léptetünk érvénybe.
| ||
Fentebb láttuk, hogy forgalomcsökkentés szempontjából különösen fontos az iskolák közvetlen környezete. Itt főként átgondolt közlekedés-szervezéssel, például a reggeli iskolakezdés és a délutáni kicsöngetés idején érvényes forgalomkorlátozással lehet azonnali eredményeket elérni. Ezzel elérjük, hogy gyerekeink nem kipufogógázban és benzingőzben érkezzenek az iskolába. Az egyik zuglói általános iskola előtt épp mostanában tesztelt “Puszi és Pá” elnevezésű projekt az egész városban követhető példa lehet.
A levegőszennyezés másik fajtája, az úgynevezett részecskeszennyezés (szálló por) ellen elsősorban a gyakori jogellenes hulladékégetés elleni szigorúbb hatósági fellépéssel, a lignithasználat tiltásával, fűtéskorszerűsítési és szigetelési programokkal, valamint széleskörű felvilágosító és szemléletformáló tevékenységgel tudunk védekezni.
Programunk létfontosságú üvegházgáz-csökkentési javaslatai, a budapesti közlekedés általános értelemben vett zöldítése, az elektromos energiával működő tömegközlekedési eszközök bővítése, a motorizálatlan közlekedési módok ösztönzése, illetve a városfejlesztési terveink középpontjában álló nagyarányú parkosítási és fásítási intézkedések szintén érdemben javítják majd Budapest levegőminőségét.
Fontos feladat továbbá a mérőállomások számának és technikai színvonalának növelése, illetve a szmogriadós rendelet felülvizsgálata. Ez utóbbi a szmogriadós hatáskörökkel, a határértékekkel és a szmogos helyzetekben hozható intézkedésekkel kapcsolatban is reformra szorul - nem elég a fővárosi rendeletet módosítása, az ehhez kapcsolódó magasabb rendű jogszabályokat is módosítani kellene.
A légszennyezettség minden világváros problémája, nem budapesti jellegzetesség. A főváros vezetésének azonban kiemelt feladata, hogy minden tőle telhetőt megtegyen ez ellen a súlyos környezeti és egészségügyi probléma ellen. Tarlós István városvezetése ehhez képest bűnös hanyagsággal viszonyul a problémához, és ezzel rontja életminőségünket és életesélyeinket. Mi mindenekelőtt egy egészséges és élhető Budapestet szeretnénk. Olyan Budapestet, amelynek lakosai nem élnek rövidebb ideig a bécsieknél. Ahhoz, hogy ezt elérjük, először is Budapest levegőminőségén kell javítanunk. Ennek feltétele a változás Budapesten, kezdjük el októberben. Hogy végre fellélegezhessünk.
(A szerző a XIV. kerület polgármestere, az MSZP-Párbeszéd pártszövetség főpolgármester-jelöltje.)
