A király és az elnök

  • 1998. november 26.

Publicisztika

Mióta a szerk. a város szívibe költözött, zajlik az élet vadul. Az Úttörő Áruház tövében történnek a nagy dolgok, az ám!

Mióta a szerk. a város szívibe költözött, zajlik az élet vadul. Az Úttörő Áruház tövében történnek a nagy dolgok, az ám!

Például mindennap bejön egy csávó, zárjegy nélküli cigarettát árul méltányos áron. A menye igazgatósági tag a központi dohányelosztóban, onnan szerzi, de állítása szerint neki is többe van.

A múlt héten profilbővítéssel kísérletezett, két doboz mahorka között egy autót is megpróbált értékesíteni. Értesülvén átmeneti nehézségeinkről, egy roppant előnyös konstrukciót ajánlott. Még gondolkozunk, úgyis jössz holnap is, nyögtük. Na jó, addig felmegyek a miniszterhez, búcsúzott. Mindig így búcsúzik. Szeret minket, de abba sajnos nem egyezhet bele, hogy fizetéskor rendezzük a számlát. Addig álljak én vívóállásban, és elhúz a Parlament irányába.

Vasárnapig csak nevettünk rajta.

De akkor jött egy csávó, cigarettát és autót árult, rá is volt írva a ruhájára, ne szépítsük, úgy nézett ki, mint egy szendvicsember, csak butábban nézett. Ehhez képest a Csisztu Zsuzsa kíséretében egész nap a városban bóklászó Mika Häkkinent fogadta a Magyar Köztársaság elnöke, a parlament elnöke és a leendőügyi miniszter. Nyilván vettek is egy szekérderék cigarettát tőle, hisz nyakunkon a karácsony.

Szeretjük mi a Forma-1-et nagyon, ami nem is csoda. Nekünk, magyaroknak vérünkben van a száguldás, és a tömegközlekedés amúgy sem megoldott. Imádunk veszélyesen élni, sok köztünk az erős dohányos. Volt olyan mogyoródi grand prix, aminek az érmeit a fénykorát élő Gyula adta át, épp csak le nem spriccelték egy kis pezsgővel (leginkább azért, mert nem habzott az erős hazai).

De azért álljon már meg a menet.

Minden jöttment vigécet mégsem kéne díszsortűzzel fogadni. Legalább a Parlamentre kiakaszthatnának egy táblát, hogy ügynöktől nem vásárolunk, hacsak nem titkos az illető.

Ám ha muszáj, muszáj. Mi sem tiltakozunk. Ígérjük, ott leszünk, mikor Orbán Viktor felkeresi betegágyánál a gyengélkedő Willy Lohmant.

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.