A szemafor vált

Publicisztika

Mintha Ózdot, Miskolcot és Salgótarjánt vesztené el idehaza az MSZP.
Körülbelül ez történt május végén Németországban, amikor közel négy évtizedes uralom után a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD orbitális vereséget szenvedett Észak-Rajna Vesztfáliában a tartományi választásokon. Akkor akár meglepő, ügyes taktikai húzásnak is tűnhetett Schröder kancellár aznapi bejelentése, miszerint szeptemberre előrehozott választásokat tartana üdvösnek. A kereszténydemokrata CDU-nak ugyanis egy hónapja még nem volt kancellárjelöltje, és nem is nagyon körvonalazódott, hogy mit csinálna másképp. Az akkori erőviszonyok alapján Angela Merkel, a CDU elnöke tűnt a legvalószínűbb kihivónak, aki keletnémet, protestáns és nő (mennyi hendikep!) - mellesleg médiaszereplései cseppet sem mérhetők a magabiztos Schröderéhez. Talán verhető, volt a tipp, a kormányfő krízishelyzetben mindig hozza a formáját. A józanabbak azonban tudták: az SPD készülhet az ellenzéki szerepre, az előrehozott választásokkal a pártot fegyelmezik, ne szaladjon szét a nyáj. Adtak durván négy hónapot, hogy valamelyest újrapozicionálják magukat, miközben a reformprogramot, az Agenda 2010-et, amire az egész vállalkozásuk épült, sem lehetett szembe köpni. Az igazi veszélyt már nem a szőkésbarna, kerekded arcú asszony jelentette, hanem törzsszavazóik eltűnése balfelé. A tagság félreérthetetlen jelzéseket tett, a létszám évek óta csökken. Gyorsan lépni kellett, mielőtt a két kisebb balpárt, a nevében munkát és szociális egyenlőséget hirdető nyugatnémet WASG és a Kelet-Németországban erős PDS választási szövetséget hoz létre, netán egyesül.

Az SPD számára, úgy tűnik, a legrosszabb végkifejlet igazolódott be. Angela Merkel mögé zajgás nélkül sorakozott fel a CDU és bajor mutációja, a CSU, aminek következtében a közvéleménykutatóknál először előzte meg Schrödert: a nép június elején már őt tartotta alkalmasabb kancellárnak. Az "újbaloldali" pártok nemhogy választási megállapodást kötöttek (a PDS listáin indulnak majd a partner jelöltjei), hanem két olyan közismert és sokak számára népszerű politikus állt az élükre, mint az SPD-ből frissen eligazolt Oscar Lafontaine és a korábbi berlini szenátor, a már (betegsége és egy, a PDS-t is érintő korrupciós botrány miatt) visszavonult Gregor Gysi. A szövetség akár hét-nyolc százalékot is kaszálhat, amivel könnyedén bejut a Bundestagba - és ezzel alaposan átrendezi a politikai térképet. A szeptemberi választáson a szocdem-zöld koalíciót el fogják söpörni, de ezen ne nagyon keseregjünk. Lehet, a CDU akár egyedül is kormányt alakíthat majd (nem fog), és akkor a törvényhozás minden intézményében szabadra válthat a szemafor az amúgy elodázhatatlan reformlépések előtt. Mert azzal, hogy a Schröder-kormány idején tizenegy tartományban vonták meg a bizalmat a különféle szocdem vezetésű koalícióktól, a "kisállamok" küldötteiből álló jobboldali többségű Bundesrat folyvást lelassította vagy végleg megakasztotta a támogatását igénylő törvényhozási eljárást. A nép nemet mondott a szociális állam átalakítására, amit egyetlen változóval, az év elején öt milliót mutató munkanélküliek számával azonosított. Pedig a CDU-CSU-FDP triónak sincs igazából más gyógymódja, mint a kisebb állam, az elosztórendszerek reformja, a munkaerőpiac deregularizációja, és még megannyi fájdalmas lépés. A mérce ismert. Miután Schröder pénteken benyújtja maga ellen a bizalmatlansági inditványt és ezzel technikailag lehetővé teszi a Bundestag feloszlatását - csakhamar a pálya is szabad lesz.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.