Az utolsó kártya

publikálva
2002/42. (10. 17.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A napokban számos fővárosi lakos postaládájában landolt Schmitt Pál azon korteslevele, amely a Fidesz támogatottja által belengetett Budapest-kártya ötletét népszerűsíti. Miszerint: olcsóbb lesz a közlekedés - a gyerekesek egész hétvégén, a többiek pénteken és szombaton este hattól ingyé´ utazhatnak -, olcsóbban lehet vásárolni, állatkertbe, Planetáriumba, múzeumokba meg strandokra járni. "A kártya teljesen ingyenes, igényelni sem kell", mert az a budapestieknek jár. Mindenkinek szükségletei szerint, ha még emlékszünk e Kádár-kori baromságra. Bizony, itt a polgári kommunizmus ígérete: lesz minden, ráadásul fillérekért, a nagycsaládosokat effektíve felpofozzák a közértesek, ha nem a nagyobb rúd Picket emelik le a polcról.

n A napokban számos fővárosi lakos postaládájában landolt Schmitt Pál azon korteslevele, amely a Fidesz támogatottja által belengetett Budapest-kártya ötletét népszerűsíti. Miszerint: olcsóbb lesz a közlekedés - a gyerekesek egész hétvégén, a többiek pénteken és szombaton este hattól ingyé´ utazhatnak -, olcsóbban lehet vásárolni, állatkertbe, Planetáriumba, múzeumokba meg strandokra járni. "A kártya teljesen ingyenes, igényelni sem kell", mert az a budapestieknek jár. Mindenkinek szükségletei szerint, ha még emlékszünk e Kádár-kori baromságra. Bizony, itt a polgári kommunizmus ígérete: lesz minden, ráadásul fillérekért, a nagycsaládosokat effektíve felpofozzák a közértesek, ha nem a nagyobb rúd Picket emelik le a polcról.

A múlt héten kiszámoltuk az egyes ígéretek költségvonzatait, azaz úgy tettünk, mintha a kampányban elhangzó tódításokat komolyan lehetne venni. Ha pusztán egy, a kampányfinisekben megszokott fogásról lenne szó, a Schmitt-levéllel foglalkoznunk sem kellene.

Az iromány azonban több ennél: a "független" Schmitt mögött felsorakozó, az országos hatalomból kiszorult Fidesz főváros- és ember- (horribile dictu: polgár-) szemlélete köszön vissza a küldemény minden sorából. Mert bár szépen szólnak hozzájuk, a megszólított budapestiek státusa valójában változatlan a fideszes világképben. A párt a vereségét (dehogy a vereségét; "a kormányrúd kiütését a kezükből") a "vízfej" Budapest baloldaliságával magyarázta; azzal, hogy a "fröccsért megvehető" (Surján László) "fővárosi lumpenprolik" (Bayer Zsolt) "prehumán ösztöneire" (Kövér László) sikeresen hangolódtak a veresek. És mindebből milyen tanulságot vontak le a magyar polgárok? A következőt: ígérni köll a büdös prolinak, mindegy, hogy mit, ahhoz úgyis hülye, hogy végiggondolja, mekkora hazugság az egész; az a lényeg, hogy azt érezze az állatja, ingyen kapja majd. Hogy a kisujját sem kell mozdítania, mert az állam (a főváros, Scmitt, Orbán) gondoskodik olcsó kajáról, piáról, vurstliról - ez kell a lumpeneknek!

A Fidesz-támogatott ígérethalmazát ez (az úgynevezett "pragmatizmus") hatja át. Ez a gőg (plusz a választási vereség óta szűnni nem akaró sértődöttség) lényegét tekintve ugyanaz, mint a tíz évvel ezelőtti "csuhások, imához!" kiszólás vagy az 1998-2002 közötti, a társadalmat kiskorúak közösségének tekintő felsőbbrendűség-tudat. Nem más, mint azoknak a mélységes megvetése, akik nem kértek és továbbra sem kérnek Orbánékból. És akik nem lepődnek meg azon, ha Orbánék vasárnap Budapesten ismét akkorát buknak, mint Rottenbiller.

publikálva
2002/42. (10. 17.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs

Blog

még több cikk