Hernádi Elvira: A megint elveszett alkotmány

  • 2002. október 17.

Publicisztika

Október 11-én, pénteken, délután három óra tájt a magyar kormány elhatározta, hogy két munkanapon belül alkotmánymódosítást terjeszt az Országgyűlés elé. Ezt a módosítást karácsony előtt az Országgyűlésnek, március 15-én nekünk, államalkotóknak (ügydöntő népszavazással) kell elfogadnunk. Az alkotmánymódosításhoz az ellenzék szavazataira is szükség van. Péntek három óra tájt tehát meghívják az ellenzéket, hogy hétfőn egyre (ebéd helyett) ugorjanak már be az igazságügy-miniszterhez egyeztetni. Az igazságügy-miniszter szerint egyébként technikai kérdésekről, kevés számú paragrafusról van szó, azt pár óra alatt át lehet nézni.
Október 11-én, pénteken, délután három óra tájt a magyar kormány elhatározta, hogy két munkanapon belül alkotmánymódosítást terjeszt az Országgyűlés elé. Ezt a módosítást karácsony előtt az Országgyűlésnek, március 15-én nekünk, államalkotóknak (ügydöntő népszavazással) kell elfogadnunk. Az alkotmánymódosításhoz az ellenzék szavazataira is szükség van. Péntek három óra tájt tehát meghívják az ellenzéket, hogy hétfőn egyre (ebéd helyett) ugorjanak már be az igazságügy-miniszterhez egyeztetni. Az igazságügy-miniszter szerint egyébként technikai kérdésekről, kevés számú paragrafusról van szó, azt pár óra alatt át lehet nézni.

Ám a szöveg nem érkezik meg a meghívottakhoz.

H

- A küldöncöt elrabolták - mondta Sherlock Holmes, és öntüdeje gyártotta füstfelhőbe merült. A népszavazás Írországra emlékeztette, amitől kellemetlen, de megvallhatatlan viszolygás környékezte.

Dr. Watson úgy is, mint régi vágású tory, a szocialisták mancsát vélte felfedezni a dologban. Előző országlásuk idején ők vezették be azt a kedves szokást, hogy pénteken a kormányzati hivatalokat két órakor bezárják. Hacsak nem maga a miniszter vállalkozott kézbesítésre, tudnia kellett, hogy háromkor irat nem juthat el meghívotthoz.

H

A liberális és szakember hírébe kevert sztárügyvéd szerint a módosítás tisztán technikai kérdés. Ilyesmit szakmabeli három óra alatt feldolgozhat (nagyszünettel). Miként viszonyul a nemzetközi szerződésekhez a magyar jog? Valamint: miben különbözik az uniós jog a közönséges nemzetközi jogtól? Továbbá: hogyan alakul az Alkotmánybíróság jogköre? Monizmus, dualizmus - ha a kormány megkíméli magát ezektől, mi is megtehetjük, lévén mindezek a modern alkotmányjog máig tisztázatlan alapproblémái.

Technikai kérdés továbbá a hivatkozott tekintély szerint, hogy a parlament mint ügydöntő szerv örök időkre eltöröltetik. Merthogy az Unióba lépve a törvényeket, egyre többet, nem Magyarországon hozzák majd. Az egyetlen, aki ebben az uniós törvényhozási játékban labdába rúg, a kormány lesz. A kormány emberei alszanak a döntés-előkészítő üléseken, és a mi minisztereink vesznek majd részt a végszavazásnál (esetenként vétójoggal).

Míg a kákán is csomót kereső ellenzék a hivatalsegéd hiányában sértődgetni átallott, az illetékes miniszter az SZDSZ fanyalgását kényszerült hallgatni. (Mit csináltak az SZDSZ-es miniszterek egy munkanappal korábban, a kormányülésen? Egyeztetni nem szoktak? És beszélni?) A látogatás hatására, mint az MTI jelenti, a miniszter "rámutatott: az alkotmánymódosításnak politikai okok miatt nagy valószínűség szerint tartalmaznia kell egy olyan szövegrészt is, amely a parlament és a kormány viszonyáról szól, vagyis arról, hogy mennyire van a kormánynak szabad keze az uniós tárgyalásokon".

Szóval most már politikai kérdés. Vagy "szakmai", mert ez is kicsúszott a száján. Csak egy kifejezést nem ildomos használni: "alkotmányos".

Márpedig semmi szégyellnivaló nincs abban, hogy meg kellene akadályozni a tunyaság diktatúráját. Különben megvalósítjuk a parlament nélküli kormányt, végigmegyünk azon az úton, amelyen a használaton kívüli miniszterelnök kalandozott nem kevés sikerrel és erudícióval. Eljön-e a kancellári diktatúra (vagy ha a szövegezés meghatározóit nézzük), a kancelláriai diktatúra? Ezen dolgozik a hallgatás.

Lehetséges persze jóindulatú értelmezés is: e szerint a kormányzati apparátus csak lusta és hozzá nem értő. Valószínűbb azonban, hogy a mai kormány a mindenkori kormányok (lásd utolsó előtti) álláspontját vallja: az Országgyűlés felesleges időtöltés, az olcsójánosok kifizetőhelye. A közönyös kormányférfiak nem ellenségei az alkotmányosságnak, csak nevetségesnek tartják. Elviséget sejtenek benne, tehát megvetik. Partnerük az ellenzék. A használaton kívüli miniszterelnök például mintha fizetésemelést kívánna beírni az alkotmánymódosításba. A jelenleg használatos miniszterelnök mint exbankár a vitához kis színesként lejárati határidőket kapcsol.

Egy országban, ahol a tűzijáték időpontja nemzetmegosztó közkérdés, immár merészség dolga kimondani, hogy vannak mindenkit érintő, sőt - pirulás nélkül írom - közös ügyek. Ilyenek az alkotmányosság alapintézményei, az akaratlan zsarnokság megelőzése.

A kormány, melynek nem elképzelései vagy alkotmányos tudása, hanem kommunikációs stratégiája van, bagatellizál. De mit segít a bagatellizálás és az ellenzék izélgetése, amikor az ellenzék - mivel minden módosítási lépéshez a Fidesz támogatása kell - igen hatásosan zsarolhat ide nem tartozó kérdésekkel? Mi lesz a magyar gazdákkal? - aggódja a használaton kívüli miniszterelnök. Az alkotmányosság senkinek sem fáj.

A kormány enged majd a népszavazás napjában. Az ellenzék pedig jobban teszi, ha megretten a "csatlakozás gátja, nemzet árulója" bélyegtől, és megszavazza a módosítást. Különben majd mi mondjuk őket hazaárulónak, mint a használaton kívüli tette, míg tehette. Vagy mutyizni fognak? Alkalmi alkotmány az alkalmi áruházból?

Két kicsi kecske vágott egymással szemben a keskeny hídpallónak, s most azt várják, visszafordul a másik. Közben meg jönnek, jönnek előre, kobakjuk, kicsi szarvuk egymásnak feszül. Ki lesz vizes, ha beleesnek a patakba?

Mi, akik szájtátva bámulhatjuk őket.

Bőrig ázunk, nem hagynak ki bennünket. Lesz népszavazás. Amire egy tudós bizottság képes volt azt mondani (négymilliárd forintos szakvélemény), hogy az nélkülözhetetlen. (A bizottság állott egyebek közt Magyarország legnépszerűbb gyorshajtónőjéből, az afrikai demokrácia tudósából meg egy jó nevű, ám nem létező bruges-i "egyetem" oktatójából, aki ott kommunista tranzíciót ad elő). Az uniós csatlakozáshoz valójában alkotmánymódosításra és egy sor kétharmados közjogi törvény módosítására van szükség, a népszavazás legfeljebb politikailag indokolt. Ráadásul a szociálliberók, midőn utoljára volt alkalmuk a hatalom birtokában beijedni, oly módon szabályozták a népszavazást, hogy azt senki ne tudja a hatalmi holtpontok felszámolására használni. Az 1997 előtti szabályok szerint, ha a Fidesz akadályozná az alkotmánymódosítást, a kormány (a parlamenti többség) népszavazást kérhetne. Most, jó esetben, marad az eltérés minden elfogadott szabálytól. Vagy jön a patthelyzet, az alkotmánymódosítás elmarad. Az MSZP és csatolt részei egy jövőre általuk kiírandó választáson még akkor sem jutnak kétharmados parlamenti többséghez (ami a módosítás parlamenti lezavarásához szükséges lenne), ha ilyen arányú megválasztásukat az uniós csatlakozás zálogának hirdetik.

H

- Az rendjén való, hogy a magyar kormány hülyének nézi az alattvalóit, és nevetségesnek tartja az alkotmányosdit, de minek kell kimutatni mindezt? - töprengett doktor Watson, miközben tekintete az angol birodalom legújabb határvonalán időzött, ahol valami Csop nevű helységnél ért véget a civilizált világ. - És közben eposzt írnak az elveszett alkotmányról. Nem értem őket.

- Ismétlem, doktor - szólt Sherlock Holmes -, a hivatalsegédet elrabolták, ezért nem érkezett meg az alkotmányszöveg.

- Istenem - gondolta a doktor szégyenkezve -, hogy ez nekem nem jutott eszembe.

H

Ha nincs szöveg, ha ellopták, az más. Azt megszavazzuk.

Figyelmébe ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.