Bernard Guetta: Elfogadhatatlan és veszélyes játékot űz a lengyel kormány

Publicisztika

A múlt héten a lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az uniós szerződések egyes részeit, válaszul százezren tüntettek a kormány ellen Varsóban. A lengyelek többsége ragaszkodik az európai egységhez.

Súlyos, kimondhatatlan, sőt talán végzetes - olyasmi, amit nem szabad tétlenül nézni. Amikor a lengyel vezetők az irányításuk alatt állóalkotmánybírósággal kimondatják, hogy a nemzeti jog elsőbbséget élvez az európai joggal szemben, akkor megsértik azokat a szerződéseket, amelyeket az országuk korábban saját szabad akaratából aláírt. Ezzel pedig aláássák az Európai Unió 27 tagállamának a közös intézményeit.

Azon egyszerű oknál fogva, hogy ez elfogadhatatlan, az Európai Bizottságnak mozgásba kell hoznia a rendelkezésére álló pénzügyi szankciókat, és emlékeztetnie kell arra, hogy

az EU nem egy piaci bódé, ahonnan elvehetjük, ami tetszik (támogatások), és otthagyhatjuk, ami nem kell (a jogállamiság tiszteletben tartása).

A Bizottság az Európai Parlament teljes támogatását élvezi, de vajon ez a bírósági határozat egyúttal a lengyel kilépést is beharangozza, ami aztán más országok távozását is előrevetíti?

A válasz „nem”, kategorikus „nem”, mert a lengyelek 80 százaléka ragaszkodik az európai egységhez. Nem szándékoznak lemondani róla. Ez nyilvánvaló volt a vasárnapi tüntetések méretéből is, amelyeket európai zászlók tengere töltött meg. A lengyelországi helyzet tehát nagyon messze áll a nagy-britanniaitól, ahol az európai kérdés kettészakította a nem éppen egyesült királyságot. Nemcsak Varsóban nem fog semmi ilyesmire sor kerülni, de a többi tagállam közül egyiknek sem lesz csábító a brit út, aminek a vonzereje egyébként is folyamatosan csökken.

Nincs napirenden az Unió szétmorzsolódása. Éppen ellenkezőleg, az Európai Unió a közös védelem és a stratégiai autonómia eszméi mögé felsorakozva belép a történelmének harmadik szakaszába: a kísérletbe, hogy politikai uniót hozzon létre.

Mit jelent tehát a lengyel határozat?

A lengyel vezetés merevsége mindenekelőtt a 19. századból valahogy ittragadt reakciós konzervatívok aggodalmát tükrözi, akiket teljesen maga alá gyűrt egy rendkívül fiatalos ország, amely szakít a püspöki kar évszázados nézeteivel, hátat fordít a múlt társadalmi konvencióinak a feminizmus és az erkölcsi forradalom javára, és úgy él, mint Párizsban, Berlinben vagy Amszterdamban: kerékpározik, környezettudatos és elutasítja az egyház hatalmi visszaéléseit. Egyik oldalról ez az ízig-vérig európai ijfúság, másik oldalról az Európai Unió, amelyik elítéli az igazságszolgáltatás politikai hatalomnak való alárendelését: a Jog és Igazságosság Pártja (PiS) és annak főpapja, Jaroslaw Kaczynski már nem tudja, hogy hova forduljon szorult helyzetében. Nem ok nélkül félnek attól, hogy elveszítik a 2023-as választásokat, és ezért megpróbálják újra mozgósítani a választóikat, mutogatják az izmaikat, de anélkül, hogy túlfeszítenék a húrt.

Az Európai Bizottság sem akarja a helyrehozhatatlanságig fokozni a feszültséget. A lengyel bírósági határozat, a nagy harag, amit ez a határozat kivált és a szankciók, amelyekhez vezetni fog, mind egy szerepjáték része, amelyhez mindkét félnek alkalmazkodnia kell. Két kérdés azonban megválaszolatlan marad.

Az első az, hogy a Közép-Európában a tekintélyelvű vagy akár diktatórikus hatalmakkal szemben felemelkedő ellenzék képes lesz-e előállni olyan gazdasági és szociális programmal, amely győzelemre segíti őket. Orbán Viktorhoz hasonlóan Jaroslaw Kaczynski is képes volt kihasználni a piacgazdaságra való áttérés okozta elégedetlenséget. Inkább ez, mint konzervativizmusuk biztosította győzelmüket, és ellenfeleik, bár egyértelműen felemelkedőben vannak, mindaddig felettébb sebezhetőek maradnak, amíg nem képesek letenni az asztalra egy új társadalmi szerződést. Ezt láthattuk most Csehországban, ahol a jobbközép és balközép szombaton győzött Andrej Babiš ellen, de olyan kis különbséggel, hogy Babiš politikai karrierje korántsem ért véget.

A lengyel határozat által felvetett második kérdés az, hogy a nemzeti konzervatívoknak – legyőzöttek vagy sem – meddig lesz még ekkora súlyuk az Európai Unióban. A válasz egyelőre várat magára.

(Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő, a centrista-liberális Renew Europe frakció tagja 2019 óta. Franciaországban újságíróként ismert: a nyolcvanas években a Le Monde kelet-európai tudósítója, majd közel harminc évig a France Inter közszolgálati rádió külpolitikai kommentátora volt.)

(Címlapképünkön: egy korábbi fotón, amint európai országokból érkezett jogászok tüntetnek Varsóban 2020. január 11-én. A demonstrálók a bíróságokról szóló lengyel törvény tervezett módosítása ellen tiltakozó lengyel bírókkal fejezik ki szolidaritásukat. Fotó: MTI/PAP/Tomasz Gzell)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper azt vizsgálja, meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?