Bernard Guetta: Putyin korlátai

Publicisztika

A Belaruszban zajló események egyik tanulsága, hogy az orosz rezsim csak kockázatos megoldások közül választhat.

Van egy törekvés, ami nem ismer határokat. Ami lebontotta a vasfüggönyt 1989-ben. Ami hat hónapon keresztül hajtotta a tüntető irániakat 2009-ben. Ami beindította az arab tavaszt 2011-ben – az arab tavaszt, ami az átmeneti kudarcával sokban emlékeztet az 1848-as népek tavaszára. Ugyanaz a törekvés, ami felébresztette Hong Kongot, azután pedig bátorságot öntött a belaruszokba, hogy szembe merjenek szállni a despotájukkal. Ne legyenek kétségeink: ez a szabadságra való törekvés előrevetíti, hogy Oroszország is fel fog ébredni, mert érezzük, hogy belefáradt már a túl régóta tartó visszafejlődésbe.

Egyszóval: nem! Ne hagyjuk senkinek, egyetlen Hszi Csin-pingnek, egyetlen új-jobboldali ideológusnak, egyetlen Putyinnak vagy Orbánnak sem, hogy megkérdőjelezze a demokrácia és a jogállam egyetemes eszméit, amelyeket az Európai Unió a saját értékeinek vall! Ellenkezőleg: továbbra is védjük őket, mindig és mindenhol, mert az egész emberiség osztozik bennük, mert bennük rejlik az erőnk, és ez még csak nem is az egyetlen tanulsága a belarusz forradalomnak.

A második tanulság, hogy az orosz rezsim beleütközött a saját korlátaiba.

false

Bernard Guetta

Fotó: Lara Szpiro, ©Renew Europe Group

Putyin elcsatolta a Krím-félszigetet, de elveszítette Ukrajnát. Háborút indított Kelet-Ukrajnában, de kilépni csak úgy tud belőle, hogy vagy visszavonul, vagy magára vállalja az újjáépítést. Putyin zsákutcába vezette Oroszországot Ukrajnában, eközben nem könnyebb a dolga semmivel Líbiában sem, a Közel-Keleten pedig egyetlen szövetségese, az iráni rezsim éppen elveszíti az iraki és libanoni pozícióit, és gazdasági válságba süpped, ez pedig még népszerűtlenebbé teszi.

Miközben az orosz rezsim továbbra is, nagyon is képes arra, hogy fejfájást okozzon, a fegyverein kívül semmi sincs, ami modern lenne ebben a szegény nagyhatalomban. Az infrastruktúra romokban, az életszínvonal csökken, az olajbevételek szabadesésben. Ez növekvő társadalmi elégedetlenséghez vezet Oroszországban. Az elnök népszerűsége egyre fogy, és az egyszerre zajló habarovszki és minszki tüntetések joggal nyugtalanítják Putyint, aki, még jóval azelőtt, hogy ezek kitörtek volna, nekifogott a háttérből kormányozni, és csak a feláldozható embereit hagyta az első vonalban.

Egyszóval: ez a rezsim egyre gyengébb, miközben a belaruszok eltökéltsége miatt csak kockázatos opciók közül választhat. Az egyik a katonai beavatkozás, ami ugyanazt az oroszellenességet szítaná föl Minszkben, mint ami Kijevben uralkodik. A másik, hogy civil és rendőri erősítést küld, ami viszont nem lesz elég arra, hogy helyén tartsa a mostani vezetést. Az utolsó, hogy lecserélik Aljakszandr Lukasenkát valaki másra, aki, még ha a Kremllel egyeztetve választják is ki, meghozhatja az oroszok kedvét is egy vezetőváltásra.

Vlagyimir Putyinnak olyan nehéz a helyzete, hogy sajnos semmi meglepő nincs abban, hogy Alekszej Navalnij életére törtek, az egyetlen ellenzékinek, aki megtestesítheti a megújulást Borisz Nyemcov öt évvel ezelőtti meggyilkolása óta.

Putyin barátai elszántan tisztogatnak maguk körül. Mindez arra utal, hogy a rezsim nyugtalan. Ami pedig a belarusz forradalom harmadik tanulságát illeti: az Európai Uniónak továbbra is körültekintően kell eljárnia, hogy Belarusz ne váljon a nagyhatalmi rivalizálás terepévé.

Tüntetők Minszkben 2020. augusztus 14-én

Tüntetők Minszkben 2020. augusztus 14-én

Fotó: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

Az Unió úgy lehet hasznára a belaruszoknak és a szabadságnak, ha folyamatos közvetítést ajánl a feleknek. Azzal vállalhat valódi szerepet a válság megoldásában, ha éjjel-nappal követeli a politikai foglyok szabadon bocsátását, ha pozitív véleményhullámot szít a 27 tagállamban, ha nyomást fejt ki Lukasenkára, hogy hallgasson a józan észre, az orosz elnöktől sürgősen meghallgatást kér, hogy rábeszélje: kezelje realistán a helyzetet, és felhívja Oroszország és az egész világ figyelmét arra, hogy mi történik.

Azt kell tőle kérdezni: „Szeretne világpolitikai szereplő lenni, Putyin elnök úr? Nos, akkor keljen a jog és a megbékélés védelmére Belaruszban. Ezzel védheti meg Oroszország érdekeit, az imidzsét, a befolyását és a felelős hatalomként játszott szerepét, ahelyett, hogy ezeket folyton aláássa.”

(Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő, a centrista-liberális Renew Europe frakció tagja 2019 óta. Franciaországban újságíróként ismert: a nyolcvanas években a Le Monde kelet-európai tudósítója, majd közel harminc évig a France Inter közszolgálati rádió külpolitikai kommentátora volt.)

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”