Budapest autonómiáját nem lehet elképzelni úgy, hogy bevételeinek felhasználásáról a kormány döntsön

  • Haskó László
  • 2019. június 23.

Publicisztika

Így nem lesz belőle más, csak egy félnomád autokrácia székesfővárosa.

Meglepő módon jelentős ellenzéki felbuzdulást kelt a fővárosi előválasztás. A főpolgármester-jelölt jelöltek körének örvendetes bővülése fölébresztette az elkeseredett, reményüket vesztett budapesti ellenzéki szavazókat. Jó, hogy a kandidátusok nem ígérgetnek, hanem célokat jelölnek meg, amelyet természetesen nekünk budapestieknek kell majd valóra váltani. És egyetlen cél elérése sem lehetetlen, ha a főpolgármesteri hivatal segít, és ha a kormány engedi. Ez a bökkenő. Mert ennek a kormánynak egyetlen olyan elképzelése sincs, amelyik kicsit is hasonlítana a budapestiek céljaihoz. A kormány fejének pedig határozott, illetve határozottan rossz tervei vannak az uralma alá hajtott fővárossal.

Aki nem érzékelte Budapest utált mostohagyerek voltát az Orbán érában, annak nincs szüksége a tényekre.

Nem haragszom a jelöltekre, amiért

a kulcskérdéseket, illetve az alapproblémák megoldását nem tűzik a zászlajukra.

Ezzel ugyanis minden kormánypárti szavazóról eleve lemondanának. Talán igazuk van, bár én nem tudok elképzelni olyan kormánybarátot, aki ne áldozná föl könnyű szívvel „szeretett” városát a magyar keresztény-nemzeti szellem DNS-géniuszának oltárán.

De a remélt ellenzéki győzelem után hamar kiderül majd, hogy bizonyos alapkérdések megoldása nélkül a kitűzendő célok teljesítése legfeljebb látszólag vagy csak részben lehetséges. Tekintve, hogy sem a kormány korrektségére, sem a bukására nem számíthatunk, alighanem be kell majd érnünk részeredményekkel. Ugyanis a kormány hivatalainak a belvárosból és

a Várból esedékes kitelepítése

nélkül sem a közlekedési nehézségek enyhülése, sem pedig a környezetvédelmi célok teljesülése nem valósulhat meg. Budapest autonómiáját pedig nem lehet elképzelni úgy, hogy bevételeinek felhasználásáról – csaknem az egészéről – a kormány döntsön. A jelenlegi kormányzó erő rendkívüli erkölcstelensége csak élesíti a problémákat, de ha lesz valaha tisztességes magyar végrehajtó hatalom, akkor sem lesz elengedhető egy városszéli vagy városon kívüli kormányzati negyed építése, illetve a kormány és a metropolisz közötti forráselosztás arányainak a megfordítása. A jelöltek tehát jól teszik, ha ezt a két kérdést most csak szőrmentén említik. Remélem azonban, hogy ami késik, nem múlik. Mert, ha múlik, akkor a város kimúlik. Nem lesz belőle más, csak egy félnomád autokrácia székesfővárosa. Ennek az alapjai már le vannak rakva. Jobban, mint anno a szocializmusé.

A szerző sebész.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.