Egy ember ára

  • 1999. június 10.

Publicisztika

Lapzártánkkor a képlet, a diplomáciai húzások és ellenhúzások meg az éjszakába nyúló G8- és ENSZ-egyeztetések minden hektikussága ellenére meglehetősen egyszerűnek tűnik.

Egy ember ára

Lapzártánkkor a képlet, a diplomáciai húzások és ellenhúzások meg az éjszakába nyúló G8- és ENSZ-egyeztetések minden hektikussága ellenére meglehetősen egyszerűnek tűnik.

Milosevic vádlott nem akar bíróság előtt felelni tetteiért.

A szerb parlament a múlt héten elfogadta a részleges kapitulációt. A megállapodást Ahttisaari finn elnök és Csernomirgyin különmegbízott először Milosevic torkán nyomták le, majd az elnök megszavaztatta azt a törvényhozásban. A szocialisták mellette, Seselj fasisztái ellene voksoltak, de ez nem tűnt lényegesnek: a diplomaták fellélegeztek, s úgy látszott, nincs más hátra, mint a - leginkább katonainak tűnő - részletek kimunkálása. A szerb fél beleegyezett a szerb erőszakszervezetek egy héten belüli teljes kivonásába Kosovóból, a NATO-csapatok jelenlétébe a tartományban és az ENSZ lényegében formális szerepébe (ami annyiban merült volna ki, hogy a NATO a BT-től kapja a felhatalmazást a megszállásra, de a NATO-erőknek a NATO parancsolt volna). A tartomány irányítását ideiglenes, nemzetközi és kosovói albán adminisztráció vette volna át, nekik kellett volna gondoskodniuk a menekültek visszatelepítéséről, míg a szerb jelenlét a szerb kulturális emlékhelyek és a határátlépők őrizetére korlátozódott volna.

Cserébe a szerb fél ígéreteket kapott: azt, hogy Kosovo - a Rambouillet-ben megfogalmazott autonómia keretei között - Jugoszlávia része marad, és leszerelik, illetve a legális rendőrségbe olvasztják be a Kosovói Felszabadítási Hadsereget. És hogy leállnak a bombázások.

E pillanatban úgy látszott, hogy a háború igazi értelme a rambouillet-i tárgyalások legfontosabb kérdésének eldöntése volt. Azé tudniillik, hogy Kosovó függetlenné válik-e három év múlva, avagy sem; és úgy tűnt, hogy ezt a háború végül is a szerbek javára döntötte el.

A NATO a bombázások leállítására vonatkozó ígéretét maradéktalanul be is tartotta.

Egészen vasárnapig.

A macedón határon, egy fogadóban ekkor megtartott és a részletek tisztázása érdekében összehívott találkozóra ugyanis Milosevic elnök - jó érzékkel - néhány magas rangú őrmestert küldött el. Az "Európa ´93"-hoz címzett üzemegységben (cégtul.: I. Sadiku) a szerb hadfiak először arról értesültek, hogy a pakett része az is, hogy Jugoszlávia együttműködik a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel, és nemcsak lehetővé teszi a mondott intézmény hivatalnokai számára a vizsgálódást, de ki is adja az - egyelőre - 382 rendbeli gyilkossággal vádolt S. M.-et és négy, magas jugoszláv, illetve szerb állami hivatalt betöltő vádlott-társát.

Ezután a szerb tárgyalódelegáció lázas telefonálásba fogott, majd kisvártatva, az asztal fölrúgása után távozott. Ide kívánkozik még az a hír is, hogy Dél-Afrika hivatalosan közölte: a hágai elfogatóparancs miatt nem áll módjukban menedéket nyújtani Milosevicnek.

Estére a NATO megint szerb állásokat bombázott. Immár nem a kosovói rendezésért.

Hanem egy ember fejéért.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.