Budapest VI. kerületének vezetése a választási kampány kellős közepén csoportos politikai öngyilkosságra készül. Ez akár a magánügyük is lehetne.
De nem az.
Lapzártánkkor épp bontanak egy házat a pesti belvárosban. A Király utca 40. 1844-ben épült, a híres, nagyszerű építész, Hild József tervezte. Védett, a világörökséghez tartozó területen áll, a régi pesti zsidónegyedben. A tulajdonos, a VI. kerületi önkormányzat azt állítja, jogerős bontási engedéllyel rendelkezik. A városuk, városunk ledózerolása, valamint az így keletkező üres telkek ocsmányságokkal történő beépítése ellen tiltakozó civilek vitatják az engedély jogszerűségét: a műemlékvédelem hozzájárulását az építési hatóság szerepében fellépő VII. kerület "elfelejtette" megkérni. A civilek ezért - a bontási rendelet végrehajtásának felfüggesztését kérve - az ügyészséghez fordultak. A kulturális miniszter és a főpolgármester felszólította az önkormányzatot: a helyzet tisztázásáig álljanak le. A bontással a műemlékvédelmi hatóság vezetője sem ért egyet.
A tiltakozók, akik egy hete belakják a tévéhíradókat, azt sem értik, hogy a rendőrség honnan szerez tudomást a sajtótájékoztatóikról, és miért vegzálja őket azzal, hogy a köz felvilágosítására szervezett szeánszokat 72 órával korábban be kellene jelenteniük. A rendőrök egyébként az egybegyűltek szórakoztatásáról is gondoskodnak, amikor egy aktivista a ház épülő állványzatáról próbálja petícióját felolvasni, a kamerák kereszttüzében szedik le. Arra hivatkoznak, hogy bejelentetlenül demonstrál - az, hogy a bontás jogellenesen történik, nem különösebben hatja meg őket. Megkapták, amit akartak - mondja az egyik rendőr, miután az izgága civilt bilincsbe verve viszik el.
Az ügyészség soron kívül vizsgálja az ügyet. A soronkívüliség azt jelenti, hogy lapzártánkkor, hétfő délután, hét nappal a beadvány benyújtását követően még mindig nem hozott döntést. A bontás, a dolog természetéből adódóan, egy idő után visszafordíthatatlan lesz. És akkor már tökmindegy, hogy jogszerűen vagy jogszerűtlenül történt. Építsétek újra, faszikáim, van olcsón bontott téglánk.
Az alpolgármester, Fürst György beszól a kulturális miniszternek és a főpolgármesternek. Az önkormányzati autonómiára hivatkozik. Máskor a hülyét játssza, és (Verók István polgármesterrel) az üres telken állítólag majd felépülő idősotthon terveire hivatkozva csal könnyet az érdeklődők szemébe. Elvégre itt kerületfejlesztés folyik. Nyilván az akadékoskodó civilek a felelősek az elmúlt tizenhat év minden tehetetlenségéért és nemtörődömségéért.
Hogy a telek pontosan kié lesz, nem tudjuk. Majd nyilván kiderül az is, ha máskor nem, amikor árulni kezdik az "új építésű lakásokat a Belváros szívében". Akkor már senki nem fog kérdéseket feltenni a bontás jogszerűségéről, a telek áráról, arról, hogy ez miért érte meg az önkormányzatnak, s hogy lett-e volna más megoldás; olyan, amelyik nem e város házainak, értékeinek, múltjának a felszámolásával jár. Gyanítjuk, nem is igen lenne kinek. Hisz hol lesz már akkor Fürst vagy Verók.
