Faltól falig

Publicisztika

Budapest VI. kerületének vezetése a választási kampány kellős közepén csoportos politikai öngyilkosságra készül. Ez akár a magánügyük is lehetne.

Budapest VI. kerületének vezetése a választási kampány kellős közepén csoportos politikai öngyilkosságra készül. Ez akár a magánügyük is lehetne.

De nem az.

Lapzártánkkor épp bontanak egy házat a pesti belvárosban. A Király utca 40. 1844-ben épült, a híres, nagyszerű építész, Hild József tervezte. Védett, a világörökséghez tartozó területen áll, a régi pesti zsidónegyedben. A tulajdonos, a VI. kerületi önkormányzat azt állítja, jogerős bontási engedéllyel rendelkezik. A városuk, városunk ledózerolása, valamint az így keletkező üres telkek ocsmányságokkal történő beépítése ellen tiltakozó civilek vitatják az engedély jogszerűségét: a műemlékvédelem hozzájárulását az építési hatóság szerepében fellépő VII. kerület "elfelejtette" megkérni. A civilek ezért - a bontási rendelet végrehajtásának felfüggesztését kérve - az ügyészséghez fordultak. A kulturális miniszter és a főpolgármester felszólította az önkormányzatot: a helyzet tisztázásáig álljanak le. A bontással a műemlékvédelmi hatóság vezetője sem ért egyet.

A tiltakozók, akik egy hete belakják a tévéhíradókat, azt sem értik, hogy a rendőrség honnan szerez tudomást a sajtótájékoztatóikról, és miért vegzálja őket azzal, hogy a köz felvilágosítására szervezett szeánszokat 72 órával korábban be kellene jelenteniük. A rendőrök egyébként az egybegyűltek szórakoztatásáról is gondoskodnak, amikor egy aktivista a ház épülő állványzatáról próbálja petícióját felolvasni, a kamerák kereszttüzében szedik le. Arra hivatkoznak, hogy bejelentetlenül demonstrál - az, hogy a bontás jogellenesen történik, nem különösebben hatja meg őket. Megkapták, amit akartak - mondja az egyik rendőr, miután az izgága civilt bilincsbe verve viszik el.

Az ügyészség soron kívül vizsgálja az ügyet. A soronkívüliség azt jelenti, hogy lapzártánkkor, hétfő délután, hét nappal a beadvány benyújtását követően még mindig nem hozott döntést. A bontás, a dolog természetéből adódóan, egy idő után visszafordíthatatlan lesz. És akkor már tökmindegy, hogy jogszerűen vagy jogszerűtlenül történt. Építsétek újra, faszikáim, van olcsón bontott téglánk.

Az alpolgármester, Fürst György beszól a kulturális miniszternek és a főpolgármesternek. Az önkormányzati autonómiára hivatkozik. Máskor a hülyét játssza, és (Verók István polgármesterrel) az üres telken állítólag majd felépülő idősotthon terveire hivatkozva csal könnyet az érdeklődők szemébe. Elvégre itt kerületfejlesztés folyik. Nyilván az akadékoskodó civilek a felelősek az elmúlt tizenhat év minden tehetetlenségéért és nemtörődömségéért.

Hogy a telek pontosan kié lesz, nem tudjuk. Majd nyilván kiderül az is, ha máskor nem, amikor árulni kezdik az "új építésű lakásokat a Belváros szívében". Akkor már senki nem fog kérdéseket feltenni a bontás jogszerűségéről, a telek áráról, arról, hogy ez miért érte meg az önkormányzatnak, s hogy lett-e volna más megoldás; olyan, amelyik nem e város házainak, értékeinek, múltjának a felszámolásával jár. Gyanítjuk, nem is igen lenne kinek. Hisz hol lesz már akkor Fürst vagy Verók.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.