Kiirtódtak a műünnepek, a forradalmi ifjúsági napok, de évek óta minden igazi, kollektív élmény sugárzására méltó napon az elmebetegség üli torát, talpasok követelnek igaz magyar médiát október 23-án, savanyú szagú külvárosi szakmunkástanulókból meg a létező szocializmus hegyvidéki elitjének csemetéiből verbuválódott kopasz-rajok lépnek fel az idegenek távozásáért zergetollas kalapos budai úriasszonyokkal karöltve augusztus 20-án. Féregirtó tavaszi napsütéshez szokunk, és a francnak van már így kedve bármilyen kollektív élményre is, nem marad más érzés, mint hogy ezt is elvették tőlünk.
Az idén pedig extrával kecsegtetnek: a Blahán majd felolvassák az "országáruló és nemzetpusztító judeobolsevik csürhe" tagjait név szerint is. Ez még nem is lenne akkora hír - hiszen az ezt beharangozó nyilvános náci őrjöngéseken rendre több a rendőr, mint a hallgatóság -, de egy másik, rendőrségi mínuszos azzá teszi. Március 9-én éjjel a rendőrség rablókon ütött, az egyik elfutott, a másik meglőtt egy közeget, és elmenekült. A menekülő lakására kiszállt a szerv, az illető az éj során megjelent, majd mikor megérkezve rádöbbent, hogy körül van zárva, főbe lőtte magát, a helyszínen meghalt. Eddig a rendőrségi közlemény lapzártánk idején. Bennfentes források szerint azonban ennél több van ebben a sztoriban: az önfőbelövő R. J. Szabó Albert népnemzeti népjóléti világuralmista testőre volt. A rendőrök halaszthatatlan nyomozati cselekményként behatoltak lakására, ahol nagy mennyiségű horogkeresztes textíliát, komolyabb tűzerejű fegyverarzenált és mindenféle név- és címlistákat találtak; közöttük közéleti személyiségek adatait is. Úgyszólván minden adott egy jó kis vérbő, magyaros politikai terrorizmushoz.
Szebb jövőt!
