Janisch Attila: Mintha Orbán felismerte volna, hogy a vírussal szemben ő is tehetetlen

  • Janisch Attila
  • 2020. március 24.

Publicisztika

Ezért most próbálja bezsebelni a hatalmat korlátlan időre.

Kétségbeejtő a helyzet Olaszországban, Spanyolországban. S mi még csak úton vagyunk valamiféle összeomlás felé anélkül, hogy a járvány magyarországi kibontakozásának és az olaszországihoz hasonlóan tragikus tetőzésének a megelőzésére, megakadályozására bármiféle igazán hatékony kormányzati intézkedés történne.

A háttérben – sőt, mérhetetlen cinizmussal nagyon is az előtérben – politikai játszmák folynak. Az egyre jobban elszabaduló, minden (már így is alig meglévő) demokratikus gátját levetni próbáló kormány és az ellenzéke szkanderoznak.

Mintha Orbán felismerte volna, hogy a vírussal szemben ő is tehetetlen. Márpedig, ha alulmarad ebben a küzdelemben, az

a politikai bukásához is vezethet 2022-ben,

ezért most próbálja bezsebelni a hatalmat korlátlan időre. Mi meg közben majd megbetegszünk, szenvedünk, meghalunk.

Egy vasárnapi televíziós műsorban perceken át nyomatták a kormányzati talpnyalók – mind harminc alattiak persze –,hogy milyen megrettenve látták, hogy az utcákon csak az öregek kóborolnak, csak öregek állnak sorba a gyógyszertárak,a postahivatalok előtt. Elővillant belőlük a szánakozó együttérzés látszatába nem túl gondosan becsomagolt megvetés. Úgy tűnik, megvan az új ellenség: a nyugdíjért,ingyenes utazásért, öregkori segélyekért, kórházi ellátásért kuncsorgók. Most, hogy a migránsok már nem tényezők, mert lezárva az ország, lezárva Európa, a honi populációban kell megtalálni a mindenért felelős, a mindenért hibáztatható, a minden bajok okozója népséget. Na, ezek leszünk mi, hatvan felettiek.

Mondhatjuk persze, hogy mindez csupán ezeknek a szerencsétlen

talpnyalóknak az elmeszüleménye, nem kormányprogram,

de ha így is lenne, akkor is felelősek érte azok, akik hagyják, hogy ilyen mondatok elhangozhassanak. Akik úgyviselkednek, hogy a kiszolgálóik azt látják személyes sikerük zálogának, hogy ilyeneket beszélnek. Akik hagyják, hogy a nagyhatalommá tett „operatív törzs” tagjai ne személyesen és nyíltan nézzenek szembe a bennünket képviselő újságírók kérdéseivel. Akik hagyják, sőt szorgalmazzák, hogy a kormányszóvivő az egész országot, minden egyes embert fenyegető krízishelyzetben politikai alapon szelektálhasson, hogy kinek melyik kérdésére válaszol és melyikre nem.

Mindez ijesztő és érthetetlen. Vagy inkább ijesztő, de érthető.Pedig lehetne másképp is. Ha ezúttal végre nem a személyes önzés dominálna. Ha az EU-támogatásokra kiírt célzatos pályázatok során kitömött haveri kör pénzéből most valóban arra költenének, amire kell. Mert a pénz ott van egyesek zsebében számolatlanul, míg másokat, a félelmükben mozgásukat is önkorlátozókat, az állásukat, a vállalkozásaikat napok alatt elvesztőket, a nyomorúságos tartalékaikat gyorsan és kényszerből felélőket a vírus okozta betegség fájdalmaival egyenértékű kínok, kínlódások fenyegetik.

Orbán többször idézett nagy álma, hogy hosszú emlékezetű államférfi, Magyarország megváltója legyen. De most, amikor itt lenne a lehetőség ezt az álmot legalább részben valóra váltani,

minden eddig elkövetett társadalomellenes cselekedetért bocsánatot nyerni,

akkor mégsem ez a fontos, hanem a vírusharcban könnyen megingó hatalom mentése, törvényi erejű bebetonozása.

Merjünk nagyot álmodni! Néhány éve még ez volt Orbán vezérszlogenje. Igen, merjünk nagyot álmodni, ha van hozzá megfelelő nagyságunk, lelki, mentális értelemben. Ha azonban nincs, akkor ebből a nagy álomból könnyen valami izzadmányos delírium kerekedhet, rosszabb esetben rémálom. Az utak most radikálisan elágaznak. De még mindig lehet választani közöttük.

Nyugtassa magát Naranccsal a kényszerű otthonlét idején!

Továbbra se érjék be a napi hírek özönével, hanem pillantsanak mögéjük! S tegyék ezt velünk! Járjunk együtt a dolgok végére! Kedves olvasóink, vészhelyzet van, s ilyenkor mindennél fontosabb a tisztánlátás. Ezért jó szívvel javasoljuk, hogy továbbra se érjék be a napi hírek özönével, hanem pillantsanak mögéjük! S tegyék ezt velünk!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.