A bizonyítást kezdjük a testszőrzettel.
Egy taxiban belehallgattam egy rádióműsorba, amely a következő új trend elemezgetéséből állt: mi az, hogy vannak nők, akik mostanában dacból nem borotválkoznak? A műsorvezetők álláspontja nagyjából tiszta volt: egy férfi számára a szőrös női láb nemkívánatos. Ellenérvként ugyan elhangzott, hogy a szőr a bőr természetes függeléke, a természeti valóság megjelenésére azonban rögtön lecsapott a társadalmi valóság. Evolúciós szempontból már semmi szükség a nők testszőrzetére – jelentette ki az egyik műsorvezető. Azt már nem fejtette ki, hogy ugyanezzel a logikával a férfi szőrzetnek miféle evolúciós jelentősége van.
Ezen a ponton egyébként is elvesztettem az érdeklődésemet, és kitört belőlem: a férfi mellbimbónak mi értelme van? Sofőröm hangosan felröhögött, és kijelentette, hogy őt ez marhára érdekelné, így belekezdtem a korai magzatfejlődés rejtelmeinek felvázolásába, gondosan kitérve az izgalmasabb részekre is: bizony, nem minden gyermek születési neme egyértelmű.
Az egyedfejlődés és a nemek
Leegyszerűsítve a korai magzatfejlődés első szakaszát: Ádám és Éva összetették, amijük volt. Egy-egy ivarsejtet, amelyek sejtmagjukban kromoszómák formájában tartalmazták a teljes genetikai információt, amivel rendelkeztek. A két ivarsejt egy sejthalmazzá lett.
Ez a genetikai (kromoszomális) nem megszületésének a pillanata, az apai ágról érkező X- vagy Y-kromoszóma és az anyai ágról kapott X-kromoszóma átörökítése. Ez persze egy hosszú folyamat első lépése a társadalmi nem eléréséig: ám a mindenki „csak” lány (XX) vagy „csak” fiú (XY) dichotómia már ezen a ponton megdől. Nem lehetetlen ugyanis az sem, hogy az ivarsejtek találkozása más nemi kromoszómakombinációt ad ki: például XXY-t.
Innen indul az embrió, aki a magzati fejlődés első 7–8 hetében pontosan ugyanolyan sejtkupac, mint bármelyik másik embrió. A nemek szempontjából először mindenki közömbös: a sejtkupacok fejlődése ebben a szakaszban azonos. A nemi elkülönülés, a belső és külső nemi szervek fejlődése későbbi szakaszokban zajlik le, és még sok ponton eltérhet a hazai jogszabályok által ipso iure, azaz a jog erejénél fogva megengedett két születési nemtől.
Az embrió a kromoszómákon lévő gének hatására kezdi meg egyes sejtcsoportjain a nemi elkülönülést: férfi vagy női gonádtelepek alakulnak ki. Ezekből a sejtcsoportokból fejlődnek ki többek között a herék vagy a petefészkek.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
