Tiszta vizet akartak önteni a pohárba, átlátható viszonyokat teremteni, fittyet hánytak az országos trendekre, nem hallgattak a zsarolásízű tanácsokra, és a másutt lakóval szemben újra helyi polgármestert akartak – összességében ezekkel magyarázható, hogy a Békés megye északkeleti szegletében található kicsinyke Biharugrán a július 24-I időközi önkormányzati választáson leváltották a fideszes polgármestert, Vígh Ilonát. Az esetet színezi, hogy egy kizárt fideszes képviselő is szembefordult a kormánypárti faluvezetővel.
A Biharugrán kialakult helyzettel, a közmunkások megkérdőjelezhető foglalkoztatásával, az eltűnt építési anyagokkal, a túlárazott beruházásokkal, az ebből eredő vitával, a képviselő-testület önfeloszlatásával és az időközi választás előtti kampánnyal a magyarnarancs.hu is foglalkozott.
A megjelenteket azzal egészíteném ki, hogy az eseménysor elindítója egy apró egyeztetési hiba volt. Kora tavasszal a 40 kilométerre fekvő Sarkadról jött az üzemorvos, hogy elvégezze a biharugrai közmunkásoknál is az ilyenkor szokásos munka-egészségügyi vizsgálatot. Egy lista volt nála azok neveivel, akiket az önkormányzat a munkaügyi hivatal felé bejelentett Biharugrán dolgozó közmunkásként. Ám több olyan ember nevét is tartalmazta a papír, akik nem jelentek meg a vizsgálaton, mivel hogy nem is dolgoztak közmunkán. Mindennek gyorsan híre ment a faluban, és az utcai, kocsmai beszéd hamar elért a képviselő-testület tagjaihoz.
„A közfoglalkoztatás egyébként ezer sebből vérzik, mint köztudott, a kormánynak ezzel elsődlegesen az a célja, hogy a foglalkoztatást növelje az országban. Időnként értesítést kapunk a sarkadi munkaügyi kirendeltségtől, hogy még vegyünk fel 16 embert, pedig már így is sokan vagyunk, de ezeket a feladatokat is meg kell oldani valahogy. Sajnos, van egy ilyen stratégia, hogy mindenkinek dolgoznia kell, aki él és mozog. Tulajdonképp ez egy kényszer az önkormányzatnak” – mondta Vígh Ilona, Biharugra fideszes polgármestere azon az április 22-ei ügyrendi bizottsági ülésen, amelyen a közfoglalkoztatás helyi visszásságai kerültek terítékre. Nyilvánvaló, az egykori fideszes országgyűlési képviselő, pontosan értette, miről szól közmunka-program.
Az ötfős képviselő-testület három tagja ugyanezen az ülésen a közmunkások gyanúra okot adó foglalkoztatása mellett bizonyos munkák vélelmezett túlárazására és némely építőanyagok eltűnésére sem kapott választ. Adott esetben “cask” néhány tíz- vagy százezres tételekről volt szó.
Ezt viszont a helybeliek értették pontosan, hogy mi is ez az egész.
Az önfeloszlatás és az ezt követő rendőrségi feljelentés után – nem meglepő módon – vita alakult ki arról, hogy ki a felelős a kialakult helyzetért. Vígh Ilona a közmunkásokkal minden háztartásba eljuttatott, meglehetősen egyoldalúra sikeredett levelében mindenért a „lázadókat” tette felelőssé. E közleményét feltette a község hivatalos honlapjára is, ám a vele szembehelyezkedő képviselők válaszának ugyanott már nem adott helyet. Ezért a törvényességi felügyeletet ellátó Békés Megyei Kormányhivatalnak kellett közbeavatkoznia. A megoldás végül nem az lett, hogy mindkét érvrendszert megismerhette volna a helyi közvélemény, hanem az, hogy hosszú napok múltán a polgármesteri közlemény lekerült a honlapról.
Tipikus fideszes harcmodor: a saját hibáikért is ellenfeleiket okolják
Itt, és a kampány későbbi részében felelőtlenséggel, politikai machinációkkal, a falu tönkretételével, valamint több száz milliós pályázati források elvesztésének lehetőségével vádolta ellenfeleit Vígh Ilona. Ellenfelei a tisztánlátásra, a korrekt elszámolások iránti igényükre hivatkoztak. Másrészt jelezték, hogy Biharugra 2014 októbere, a legutóbbi önkormányzati választás óta semmilyen pályázaton nem nyert, így a most kilátásba helyezett százmilliók ígérete, vélekedésük szerint, minden alapot nélkülöz. Jellemző, hogy a falu közepén található Bölönyi-kastély (valójában inkább nagyobbacska kúria) felújítását célzó pályázat beadásának lemondását a képviselők előtt azzal indokolta a polgármester, hogy úgysem tudják elérni az éves 6 ezres látogatószámot – később azonban a felújítás lehetőségének elszalasztását a vele szembehelyezkedő képviselőkre kente.
Vígh Ilona politikai túlélésére kevés volt országos és Békés megyei fideszes politikusok bevetése. Járt ott Soltész Miklós, az emberminisztérium államtitkára, Kövér László házelnök, Tolnai Péter, a Fidesz viharsarki alelnöke és a Békés megyei közgyűlés alelnöke, valamint Kovács József, a térség fideszes országgyűlési képviselője, többször is. Mindhiába. Kampányfórumaikon még szelíden meg is fenyegették a helyieket, hogy mennyire értelmetlen az időközi választás, és nyilvánvalóvá tették, hogy „egy független polgármester azt sem tudja, hol nyílik a kilincs” – mármint a fideszes minisztériumokban és egyéb pénzelosztó helyeken.
A közmunkás-botrány miatt tett rendőrségi feljelentés, majd a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának Békés megyei részlege által a bűnügyek egyesítéséről szóló határozat – amely költségvetési csalás gyanújáról szól – a büntetőeljárás megindítását jelentette. Mindezek nyomán lehetett volna akár egy olyan forgatókönyv is, amely közvetlen hatással van a július 24-re kiírt időközi választás végeredményére. Előállhatott volna az a helyzet, hogy ismét Vígh Ilona nyer, de ha a büntetőügyben elmarasztalják, akkor ennek személyi következménye is lehetett volna.
Hogy a helyi választók ennek mentek elébe, vagy rossz néven vették, hogy olyanok is kaptak pénzt a közmunkáért, akik a közmunka közelében sem jártak, nem tudni. A túlárazások és az építőanyagok eltűnése is nagy visszhangot váltott ki. De az is lehet, hogy a többségnek mindezekkel együtt elege lett a már 10 éve polgármesterként ténykedő, de nem helyben lakó Vígh Ilonából.
A választók logikája más rugóra járt
A helyhatósági választásoknál, különösen egy ilyen, ezer fő alatti településen, ahol mindenki ismer mindenkit, a helyi tapasztalatoknak, a személyes ismereteknek sokkal nagyobb a szerepe, mint a pártpreferenciáknak. Hiába narancssárga az ország, Biharugra elutasította a fideszes vezetést, mégpedig meggyőző fölénnyel. Majdnem 80 százalékos részvétel mellett 68 vokssal győzött az a Makra Tibor Vígh ellen, akit 2014 októberében egyetlen szavazattal előzött meg a Fidesz jelöltje. A július 24-i időközi választáson ugyanakkor változatlanul bizalmat kapott a képviselő-testület korábbi négy függetlenje.
Például Bíró Gyula egykori fideszes képviselő is, akinek az esete nem tanulságok nélkül való. Az idén tavasszal ő kezdte pedzegetni a visszaélésekre utaló tényeket, majd miután nem kapott semmire érdemi és elfogadható magyarázatot, két másik társával együtt a testület feloszlatását kezdeményezte. A Fideszen belül nem is hagyták ezt szó nélkül: gyorsan kizárták a pártból. Pedig ha a négy- és ötévente elmondott, aztán elfelejtett képviselői eskü szövegét idézzük, amely becsületről, lelkiismeretességről, a tisztségből eredő feladatok ellátásáról, a település fejlődésének előmozdításáról szól, akkor alighanem semmilyen kifogás nem merülhet fel vele szemben.
A kormányzóerő pártlogikája azonban, tudjuk, saját rugóra jár. Szerencsére a választók is a saját fejük után mentek ezúttal. A büntetőeljárás eredményét pedig meglátjuk.
A szerző az Együtt gyulai önkormányzati képviselője.
